A legjobb osztályhoz 9,62 kellett

Lám, mit tesz az informatika: az ember felmegy az internetre, az oktatási minisztérium megadott honlapjára – hátha valaki kíváncsi rá: http://admitere.edu.ro/Pages/Primele10Spec.aspx?jud=3–, és

megtudhat majdnem mindent a líceumi felvételiket illetően. Felvételi vizsgákat, a szó régebbi értelmében, már jó ideje nem tartanak, jelenleg a jelentkezők beosztását valamelyik középfokú tanintézetbe a számítógép végzi a VIII. osztályt követő felmérők (75 százalék súllyal esnek a latba) és az általános iskolai osztályzat átlaga (25 százalék) alapján. Amiből egyértelműen következik, hogy a legjobb iskolákba a legmagasabb osztályzatokat elért diákok kerülnek be. Az adatokból az is kiderül, hogy számos líceumba – köztük, természetesen Arad megyeiekbe is – 3-as, sőt az alatti (!) médiával is be lehet jutni: a tízosztályos kötelező oktatást mindenkinek el kell végeznie, így hát mindekit fel kell venni valahová. Elképzehető, hogy ezekben a harmatgyenge osztályokban milyen színvonalú lehet majd az oktatás, s mit tud majdan produkálni, például az érettségin, a diák.

Országos viszonylatban az első helyen egy konstancai középiskola végzett, a matematika–informatika szakra 9,88-as (!) médiával lehetett bejutni. Kösse fel a felkötnivalót az a tanár, aki ilyen képességű gyerekeknek tanít! De méginkább az, aki bukásjegyen alul bekerült tinédzsereket oktat majd.

De lássuk, Arad megyében, a konkrétumokat.

Mint ahogy az évek óta megszokott, a legmagasabb a bejutási jegy a Moise Nicoară Főgimnázium természettudomány szakára, ahol intenzív angol nyelvet is tanítanak: 9,62 volt az utolsó, még felvett tanuló átlaga. (A „szimpla” természettudományi osztályba már 8,81-gyel, a filológia osztályba 7,59-cel  is felvettek jelentkezőket.) A megyei lista első húsz helyén (pontosabban: egy-egy szakosított osztályról van szó, a listán 91 osztály szerepel) a baptista, a pedagógiai, a borosjenői, az Elena Ghiba Birta, a Vasile Goldiş, a borossebesi (ahol viszont az asztalos osztályba 3-ason aluli médiával is felvettek), az aradi német líceumot találjuk. A legsikeresebb nemzetiségi középiskolának az Adam Müller Guttenbrunn német líceum bizonyult (ahol a diákoknak abszolút döntő többsége nem német), amelynek természettudományi osztályába 7,38-cal lehetett bejutni.

Kell-e mondanunk, hogy az első húsz esetében minden kiadott hely elkelt? Azt nem tudni, hányan maradtak le – de biztosan sokan – az ezekben megpályázott helyekről.

Arad megye másik – magyar – nemzetiségi líceuma, mondjuk így, eufemisztikusan fogalmazva, a középmezőnyben végzett. A Csiky Gergely főgimnáziumban a legerősebb, matematika–informatika osztályba 6,60-as, a természettudományiba 6,14, a gazdaságiba 5,75, a turisztika-vendéglátás osztályba 4,94-es osztályzattal is felvettek gyerekeket. A Csiky neve az Arad megyei listán először – a legutolsó bejutó médiával – a 26. helyen jelenik meg. (Hangsúlyozzuk: ez nem az egész iskolára, hanem egy-egy szakosított osztályára vonatkozik!) Az eredmények az elmúlt évihez képest nemhogy javultak volna, hanem rosszabbodtak: tavaly a matematika–informatikára 8,7, a természettudományiba 7,72-es átalaggal lehetett bekerülni.

A harmadik nemzetiségi középiskola, a nagylaki szlovák líceum még rosszabb a helyzet, a táblázat utolsó harmadába került: a társadalomtudományi osztályába való bekerüléshez 5,14-es, a matematika–informatikába pedig 3,80-as média is elég volt.

Mellesleg: közismert tény, statisztikai törvény, hogy minél kisebb egy populáció, annál kisebb benne a jó vagy kiváló képességű egyedek száma. Amin, persze, az oktatási és egyéb körülmények pluszban vagy mínuszban változtathatnak.