A NATO képes megvédeni területének minden egyes darabját

A NATO felkészült arra, hogy megvédje területének minden egyes darabját – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár a román közszolgálati televíziónak (TVR) adott interjúban.

    Rasmussen csütörtök este érkezett Bukarestbe, és pénteken az ukrajnai válság fejleményeiről és a NATO ezzel kapcsolatos óvintézkedéseiről tárgyalt a román vezetőkkel.

    A NATO-főtitkár szerint az Ukrajna elleni orosz „illegális katonai műveletek” új, aggasztó helyzetet teremtettek Európában, amire a NATO a kollektív védelem megerősítésével reagált: repülőgépei Románia és Lengyelország légterében járőröznek, megerősítette jelenlétét a Fekete- és a Balti-tengeren.

    „Minden intézkedésünk defenzív jellegű. Fegyveres erőinknek minden eshetőségre fel kell készülniük, ugyanakkor ez világos figyelmeztetés a potenciális agresszoroknak, hogy eszükbe se jusson egy NATO-szövetségest megtámadni” – hangoztatta Rasmussen.

    A főtitkár rámutatott: a NATO-nak alapelve, hogy egy tagország elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekint. Hozzáfűzte ugyanakkor: különbség van a NATO-tagállamok és a partnerországok között. A NATO Ukrajnával és Moldovával is partneri viszonyban van, együttműködik velük haderejük korszerűsítésében, lehetővé teszi számukra a NATO-hadgyakorlatokon való részvételt – magyarázta.

    Arra a kérdésre, hogy erősödik-e az orosz kémtevékenység az Észak-atlanti Szövetségben, Rasmussen azt mondta: nem zár ki semmit, hiszen „kifinomult, újszerű” hadviselési technikákat tapasztalt Oroszország részéről.

    „Láthattuk, hogy Oroszország illegális katonai műveleteket hajtott végre a Krím félszigeten, ugyanakkor titkosszolgálati ügynökök segítségével destabilizálta a térséget, hogy ürügyet teremtsen a beavatkozásra, a Krím illegális annektálására” – tette hozzá Rasmussen.

    A védelmi költségvetés növelésének szükségességét firtató kérdésre a NATO-főtitkár azt mondta: miközben Oroszország 10 százalékkal növelte védelmi költségvetését az utóbbi öt évben, a NATO-szövetségesek csökkentették katonai kiadásaikat, adott esetben akár 40 százalékkal is. „Ezt a tendenciát meg kell fordítani, a védelemi beruházásokat növelni kell” – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen.

Ukrajna jövőjéről Ukrajnának kell döntenie

Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie – hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteken, miután a térségben kialakult helyzetről egyeztetett Traian Basescu román államfővel Bukarestben. Hozzátette: ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát.

   „Azok után, amit Ukrajnában láttunk, senki sem bízhat abban, ha Oroszország garantálja valamely állam szuverenitását és területi egységét” – fogalmazott Rasmussen, hozzátéve, hogy miután Oroszország 1994-ben garanciát vállat Ukrajna területi épségére, most „illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét”.

    Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett „befolyási övezetek” elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelynek „Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját”.

    Közös sajtóértekezletükön Băsescu arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség „legsérülékenyebb” pontja, és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására.

    Băsescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. 

(MTI)