A szuperhős méh – százmillió év a környezet szolgálatában

Különleges élő szobor került a napokban az UNESCO-védnökség alatt álló Hátszegi Geoparkba.

Az Együttélés címet viselő alkotás Dragoş Neagoe szobrász műve, aki néhány esztendeje kezdett el méhészkedni. – 2018-ban kezdtem el a méhészkedést és hamarosan ráébredtem, hogy a méhek kihalófélben vannak. Különösképpen a repce- és a napraforgóültetvények permetezése okozza a halálukat. De a gyümölcsfák és egyéb növények vegyszeres kezelése is tömeges pusztítást végez soraikban. Művészként első ízben a mogoşoaia-i kastélyban rendeztem egy kisebb kiállítást, amelyben erre a keserű jelenségre próbáltam felhívni a figyelmet. Szívből remélem, hogy nem jutunk oda, hogy a méheket állatkertben kelljen mutogatnunk, hogy milyen szép is volt az élet száz évvel ezelőtt – fogalmazott a művész, aki ezúttal a méhek védelmébe lépve megalkotta a hátszegi geoparkban elhelyezett hatalmas méhkast, amelybe be is költözettek egy népes méhcsaládot. Mindennapi munkájukat webkamerán, illetve helyszíni kivetítőn is követni lehet.

Ez egy hibrid művészeti alkotás, melyet az ember a természettel közösen valósít meg – mutat rá a méhek életét sajátos módon bemutató mű különlegességére Alina Ciobanu, a Drag de Haţeg Egyesület elnöke. – A méhek folyamatosan építeni fogják a lépeket a kasra, ezzel állandóan alakítva az eredeti művet. A környező települések önkormányzataival és iskoláival, valamint a bukaresti Tudományegyetemmel és a Geoparkkal közösen létrehozott projektünk fő támogatója a Mol és a PolgárTárs Alapítvány.

S hogy mi köze a méheknek a krétakori törpedinók történetét ismertető geoparkhoz? Hát nagyon egyszerű. A méhek a régen kihalt dinoszauruszok kortársai voltak. És azóta is, sok millió éve aktívan alakítják a környezetünket. Munkájuknak köszönhetően nem csupán az aranysárga méz kerülhet az asztalunkra, de tudományos kutatások igazolták, hogy az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől, fogalmazott dr. Mihai Emilian Popa, a bukaresti Tudományegyetem Geológiai és Geofizikai tanszékének és a kínai Southwest Petroleum University professzora.  A méhek valamikor 160 millió évvel ezelőtt, a jura korszak végére fejlődhettek ki a Földön, azóta kulcsszerepet töltenek be a zárvatermők megtermékenyítésében, szaporodásában, diverzifikálódásában. A méhek a történelem nagy túlélői, állítja a professzor. És joggal, hiszen a kialakulásuk idején élt dinoszauruszoknak ma már csak csontvázait tekinthetjük meg a geoparkban. A méhek viszont ma is élnek és tevékenykednek. Nagymértékben rajtunk múlik, hogy meddig!