A tisztújítások jegyében kezdi az évet a Temes megyei RMDSZ

A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség negyed évszázados jubileumának a megünneplésével zárta a tavalyi esztendőt, és a helyi, valamint a megyei tisztújítások jegyében kezdi az új évet az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. Az elmúlt év legfontosabb eredményeiről és a 2015-ös év kihívásairól Halász Ferenc, Temes megyei RMDSZ-elnök nyilatkozott a Nyugati Jelennek.

– Még karácsony előtt az Adam Müller Guttenbrunn házban került sor a BMDSZ 25. évfordulójának a megünneplésére. A Szövetség születésnapja december 22-én volt, ekkor született a dokumentum, amelynek alapján a Temes megyei magyarság elsőként az országban megfogalmazta, hogy a magyar közösség számára milyen eszközök szükségesek ahhoz, hogy az 1989-ig teljes mértékben beszűkült nemzetiségi jogokat valamiképpen helyreállítsuk. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy az évforduló évében szervezzük meg az eseményt. Nagy örömünkre szolgált, hogy az „alapító atyák”, akik ezt a dokumentumot megfogalmazták, jelen voltak ezen a rendezvényen: dr. Bárányi Ferenc, dr. Albert Ferenc, dr. Sándor István és dr. Bodó Barna, az első BMDSZ-elnök. Olyan színfoltja volt ez a megemlékezésnek, ami a nosztalgián túl hitelessé tette azt. Tiszta forrásból hallhattuk a BMDSZ születésének rövid történetét. Több mint 100 temesvári és vidéki résztvevője volt ennek az ünnepségnek, sokan képviselték az idős korosztályt, akik az 1990-es években aktívan részt vettek az RMDSZ életében.

– Melyek voltak a 2014-es esztendő legfontosabb eseményei az RMDSZ szemszögéből?

– Néhány hónapig tartó kormányzati szerepvállalás utána történelmi eseménynek nevezhetjük, hogy az RMDSZ önszántából kilépett egy olyan kormányból, amelyik bebizonyította: azontúl, hogy az ország dolgait nem a legszakszerűbben rendezte, teljesen alkalmatlan arra, hogy a kiemelten magyar problémákat (MOGYE helyzete, kisebbségi törvény) a megoldás közelébe hozza. A 2014-es év tele volt magyarellenes megnyilvánulásokkal, (székely zászló ügy, Mikó-per, himnuszügy) ez számomra felidézte az 1990-es évet, amikor a „fekete március” hosszú távra megszabta a magyar és a román közösség viszonyát.

– Helyi szinten mi volt a hozadéka a kormányzati szerepvállalásnak?

– Visszanyertük az alprefektusi tisztséget, amelyet ez alkalommal is Marossy Zoltán tölt be. Elmondhatom, hogy Temes megyei szinten más hozadéka nem is volt a kormányzatban való részvételnek, ha ide nem soroljuk a nem túl nagy pénzösszegeket, amelyek a három polgármesterünkhöz jutottak, és amelyek lehetőséget nyújtottak az elkezdett programok folytatására.

– Mit tett az RMDSZ azért, hogy temesvári tanácsos hiányában mégis beleszólhasson a város közügyeibe?

– Az RMDSZ javaslatára 2014-ben létrejött a temesvári Városházán a Kisebbségi Konzultatív Tanács. Ez a testület tavaly szeptemberben alakult meg, és az RMDSZ képviselőjét, Sütő Udvary Magdát egy évre megválasztották a tanács elnökévé. Ez sorsdöntő év lesz, mert most derül ki, hogyan működik. Az is lehet, a polgármester csak dísznek szánja ezt a testületet, amelyik jól mutat egy olyan városban, amely az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik. Idén az is kiderül, hogy sikerül-e nagyobb mértékben magyar jellegű rendezvényeket és eseményeket bevinni a város életébe, és kapnak-e kellő támogatást ezek a rendezvények, események. Az is mércéje a hatékonyságnak, hogy az önkormányzat által finanszírozott magyar intézmények gondtalanul tudják-e lebonyolítani a tevékenységüket 2015-ben, tudjuk-e biztosítani a számukra azt a nyugodt hátteret, ami egy alkotó munkához szükséges.

– Tavaly két választásra is sor került. Hogyan értékeli az RMDSZ jelöltjeire helyi szinten leadott szavazatok számát?

– 2014-ben Európa Parlamenti és elnökválasztásra került sor, amelyek a hétköznapi embertől talán a legtávolabb állnak, a szavazatok száma is ennek megfelelően alakult. Ha a 2012 decemberi parlamenti választások eredményéhez mérem az eredményeket, akkor a teljesítmény nem rossz. Az általunk elért százalékarány esetében sokat számít a románság részvétele is. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy 2016-ben elérjük a 12700 szavazatot, amit 2012-ben a megyei tanács esetében elértünk. Tény az, hogy a magyarság Temes megyei szinten már csak a lakosság 5,1%-át jelenti, temesvári szinten pedig 5% alatt van a részaránya. Ha a választási küszöb 2016-ben is 5% lesz, akkor önállóan nehezen fogjuk ezt a szintet teljesíteni, új stratégiára lesz szükség ahhoz, hogy képviselőt juttassunk be ezekbe a fontos intézményekbe.

– Melyek a 2015-ös esztendő legnagyobb kihívásai a Temes megyei RMDSZ számára?

– A legfontosabb esemény a 2015. február 28-ára betervezett megyei tisztújítás, ami azt is jelenti, hogy letelt az elnöknek és az elnökségnek a 3 éves mandátuma. Ezen a küldöttgyűlésen fog kiderülni, hogy ki vezeti a következő három évben a szervezetet, ez döntően fogja befolyásolni ennek az esztendőnek az eseményeit. A megyei tisztújítást megelőzően a városi és községi szervezeteink kb. 80%-ában meg kell tartani a tisztújítást, hiszen 2014-decemberében, 2015 január–februárjában lejártak a 3 éves mandátumok. A mostani tisztújítások fontosságát jelzi, hogy most állnak fel azok a csapatok, amelyek 2016-ben az esedékes önkormányzati és parlamenti választást menedzselni fogják. Politikai szempontból az RMDSZ fokmérője éppen az, hogy milyen eredmények születnek ezeken a választásokon, milyen pozíciókba kerülünk akár önkormányzati szinten, akár országos szinten, milyen eszközöket tudunk biztosítani a magyar közösség képviselőinek ahhoz, hogy a magyar érdekeket érvényesítsék.