A Városháza nem bank, ezért törvénytelen lehet a műemlék épületek rehabilitációs programja

Javában folyik a történelmi Belváros tereinek és utcáinak rehabilitációja, európai uniós támogatással. A Polgármesteri Hivatal illetékesei időközben rájöttek, hogy önmagában mit sem ér a belvárosi sétálózóna kialakítása, ha a díszkővel burkolt utcákat és tereket düledező, málló vakolatú épületek szegélyezik. Ezért kitaláltak egy rehabilitációs programot a magántulajdonban levő műemlék épületek számára: a városháza 20%-ot fedezne a költségekből, a tetők és homlokzatok felújításához szükséges összeg többi részét is a Polgármesteri Hivatal biztosítaná saját forrásaiból és a lakótársulások 10 év alatt részletre fizetnék vissza a megelőlegezett pénzt.

A magántulajdonban levő műemlék épületek rehabilitációs programjáról városi tanácsi határozat is született. A program még be se indult, máris gondok vannak vele. Nicolae Robu polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján bejelentette: jelezték neki, hogy „a városháza nem bank, ezért nem adhat kölcsönt a műemlék épületek tulajdonosainak a rehabilitációs munkálatokhoz”. Az sem biztos, hogy a városháza 20%-kal hozzájárulhat a felújítási költségekhez, mert az erre vonatkozó törvényes rendelkezések kétértelműek és vitathatók. Ebben a helyzetben a temesvári polgármester a Temes megyei parlamenti képviselőktől várja a törvények módosítását.

Mit tehet törvényesen a Városháza a magántulajdonban levő műemlék épületek rehabilitációja érdekében? Megbírságolhatja a műemlék épületek tulajdonosait, mert hagyják leromlani az épített örökség részét képező épületeket, és nem újítják fel őket. „A bírságolás önmagában nem oldja meg a kérdést – nyilatkozta a sajtónak polgármester –, ezért kérjük a parlamenti képviselők támogatását a törvények módosításához, olyan értelemben, hogy megoldható legyen a magántulajdonban levő műemlék épületek rehabilitációja.”