Váradi Anna, a magyarországi gyógypedagógus eredetileg régésznek készült. Felvételi vizsgája előtt azonban Böjte Csaba atya előadása ébresztette rá igazi hivatására. Gyermekekkel akart foglalkozni, gyógypedagógus lett, és három gyönyörűséges kisfiú édesanyja. A történelem iránti vonzalma is e téren teljesedett ki, Idővándor címmel négykötetes ifjúsági regényt jelentet meg, mely végigvezet a magyar történelem jelentősebb momentumain, modern kalandos történetbe ágyazva az eseményeket. Váradi Anna a mai napig Böjte Csaba atya gondolataiból merít erőt, és regénye szerzői díját is a Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlotta fel. Dévai könyvbemutatója alkalmával beszélgettünk.
– Az Idővándor című könyvemet hoztam el a dévai gyermekeknek. Ez az első kötet, ami a honfoglalás idején játszódik. Négykötetes a könyv, a második kötet a török időkbe viszi vissza az olvasót. A harmadik a 48–49-es szabadságharc alatt játszódik, az utolsó, ami még most íródik, az első világháború utáni években az ágfalvi csata és a rongyos gárda történetét fogja elmesélni.– Kinek szól a könyv?– Fiataloknak írtam elsősorban, de szeretettel ajánlom felnőtteknek is. Hiszen a történet kezdetén a főszereplők még gyerekek, de mire kifut a teljes cselekmény, felnőnek, és sok kalandot, élettapasztalatot, értéket begyűjtött emberekké válnak. A történelem népszerűsítésén túl az volt a célom, hogy gyermekeknek, fiataloknak érthető formában, időutazásba és izgalmas kalandokba ágyazva meséljek. Saját gyermekeim ihlettek. Nagyon érdeklődtek, hogy hogyan is éltek őseink, nyilaztak-e tényleg a vágtató ló hátáról. A másik inspirációm, hogy úgy éreztem, mostanában a gyermekek nagyon bezárkóznak, és túl sok időt töltenek a digitális eszközök varázsában, ezért szeretnék egy másik utat mutatni nekik.– Képes egy könyv reális alternatívát kínálni a digitális játékokkal szemben? Ami a vonzerejét illeti?– Merem remélni, hogy igen. Ez egy igazi kalandos történet, és egészen reális élethelyzetből indul. A főszereplő egy olyan kisfiú, aki anyagilag bár mindent megkap, a szülei elhalmozzák őt drága digitális eszközökkel, menő cuccokkal, a legdrágább nyári táborokba küldik el, de amire igazán szüksége van, a minőségi időt nem kapja meg a családtól, és ezért végtelenül magányos. És akkor egy csodálatos kaftán segítségével visszakerül az ősmagyarok világába, ahol kiszabadul eddigi életéből, és megtapasztalja azokat az értékeket, amelyeket eddig nem ismert. Így a természet szeretetét, azoknak az ősi mesterségeknek az ismeretét, amelyek sajnos ma már kiveszőben vannak. Például nagyon sok gyermek nem tudja, hogy a nemezt, amivel a jurtákat fedték őseink hogyan készítik. De íjkészítővel is találkozik, aki megtanítja a mesterség minden csínjára-bínjára, aztán a ruhakészítésbe nyer betekintést, hogy micsoda bonyolult folyamatokon megy keresztül a beáztatott kender, míg ruha lesz belőle. És emellett sok izgalmas kalandban van része. Elrabolják őt, és medvetámadás, farkastámadás, szerelem is van a történetben. És hát a szálak a Feszty-körképhez vezetnek, amiről kiderül, hogy egy időkaput rejt, és ide kell bejusson a barátaival, kijátszva a biztonságtechnikát. Többet nem árulok el a történetről, olvassátok el!– A kötet Böjte Csaba ferences szerzetes ajánlásával jelent meg. Hogyan kerültél kapcsolatba vele?– Régésznek készültem, és amikor a felvételi vizsga előtt álltam, becsöppentem Böjte Csaba atya előadására, és annyira lenyűgözött a személyisége és az, amit ő képvisel, hogy eldöntöttem, nem megyek mégsem régésznek. A történelem iránti szeretetem megmaradt. De én is szerettem volna gyermekekkel foglalkozni, és így elvégeztem a Pető Intézetben a konduktor-tanító szakot és a gyógypedagógiát. Csaba testvér számomra azóta is útmutatást jelent. Minden reggel futok 10 kilométert, és közben az ő előző napi prédikációit hallgatom. És innen jött az ötlet, hogy igazából nekem nagyon sokat jelentene, hogyha ő ajánlaná a könyvemet, hiszen tudom, hogy ő is szereti a történelmet, és ő is hisz abban, hogy a múltból erőt meríteni mindig hasznos lehet a jelenkor emberének. Így jött létre végül is a kapcsolat, hogy ő megírta az ajánlását, én pedig szeretném a szerzői jogdíjat a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekeinek ajánlani.
Hozzászólások