Iratrendezés közben bukkantam egy cédulára, rajta három eddig még közöletlen Amigó-„miniatűrrel”. Az egykori Katolikus Gimnáziumban, Magyar Vegyes Líceumban stb. nemzedékek sorának angol és német nyelvet tanító Amigó Sándor „triplája” ma is mosolyt deríthet az arcokra.
Diák: – Igaz-e, hogy a tanár úr fél tucat európai nyelvnek az ura?
– Nagyjából igen, egy kivétellel.
– Melyik az?
– A feleségem nyelve.
…………………………………………………………………….
Két egykori osztálytárs a tízéves érettségi találkozó után:
– Hű, de szép feleséged van!
– Szépnek szép, de nem hű.
Szemorvos műtét előtt a félvak pácienshez.
Aztán bízik-e bennem?
Ha nem bíznék vakon, nem jöttem volna el.
Hozzászólások