Az Apró Ibolyák is bemutatták tudásukat

Nagyzerinden létrehozták az Apró Ibolyák, vagyis az óvodáskorúak csoportját. Ennek a szükségességéről, a miértjéről Kiss Csillával, az ibolyások csoportvezetőjével beszélgettünk.

– Egyre több szülő jelezte, hogy jövő évtől szívesen adná néptáncot tanulni gyermekét a kicsi csoporthoz. Éreztem, hogy akadhatnak ezzel gondok, nemcsak a korkülönbség lett volna túl nagy, hanem a tudásbeli különbség is, hiszen már a kicsik közül is legtöbben 3-4 éve táncolnak. Közben tavasszal Békéscsabán elvégeztem az Így tedd rá program népi játék és néptánc-módszertan az óvodában képzést. Itt tudatosult bennem: ha ezt az egész Ibolya néptánccsoportos dolgot hosszú távra tervezem, akkor az utánpótlás-nevelést már az óvodáskorban el kell kezdeni a népi játékok, népdalok, mondókák felfedezésével, az életkori sajátosságoknak megfelelően. Azt szeretném, ha ezeknek a gyerekeknek már a népi játék, a néptánc, a hagyományok világa természetesen képezné is az életük részét, és ebben a korban a legjobb belecsöppenteni őket ebbe az egészbe, ezért döntöttem úgy, hogy beindítom az Apró Ibolyák csoportját.

– Először úgy gondoltam, ha 10 gyermek jelentkezik, az már szép létszám lesz. Szeptemberben 18-an kezdtük, jelenleg 23-an járnak a foglalkozásokra, ahol egy nagyobb ibolyás, Kiss Alexandra is mindig a segítségemre van. Közben folyamatosan képzem magam az Így tedd rá módszere szerint, és tavasszal egy újabb képzést készülök elvégezni. Októberben csatlakoztunk a Népi játék napjához az Apró Ibolyákkal. Munkánkról elismerő oklevelet  kaptunk Balatoni Katalintól, az Így tedd rá program gazdájától.

– Egy héten egyszer tartok foglalkozást, az egész évet ünnepkörökre osztottam fel, így épül fel az egész foglalkozás. Mindig az adott ünnepkörnek megfelelő népi játékokkal, népdalokkal ismerkedünk meg. Közben az alapvető néptánclépéseket is tanuljuk, azt is egy Így tedd rá- szimbólumrendszer szerint.

– A Mikulás-ünnepség volt a második bemutatkozásunk. Ősszel a szülőknek tartottam nyílt órát, ahol betekintést nyerhettek abba, hogy mi is történik egy foglalkozáson, és ott ügyesen és nagyon lelkesen be is mutatták, hogy mit tanultunk. Meg is lepődtem, mert minden szülő, sőt nagyszülők is eljöttek megnézni a kicsiket.

–  Azt kell mondanom, hogy nagyon is. Egy óvodáskorú gyermek hiába szeretne jönni, ha a szülei nem hozzák el, ha bennük nincs kitartás, hogy igenis, el kell hozni a gyermeket minden hétfőn 4 órára. Ez a szülőkön múlik. Remélem, a lelkesedés kitart év végéig, és nem morzsolódunk le. Az Apró Ibolyák szülői közösségétől a Mikulás-ünnepség alkalmával is egy nagyon pozitív hozzáállást tapasztaltam.

– Kicsit másképp, mint tavaly. Tavaly játszóházat szerveztünk, az összes csoport részt vett rajta. Az idén csak a két kicsi csoportnak szerveztük meg az ünnepséget, de ez is mintegy 60 gyermeket jelentett. Szilágyi András meghívására december 13-án látogatott el hozzánk Magyarországról ismét egy „hivatásos” Mikulás. Az ünnepségre 17.30 órakor került sor a református egyház imatermében. Ezúton is köszönöm nt. Dénes József tiszteletesnek, hogy a rendelkezésünkre bocsátotta a helyiséget. A szépszámú gyermeksereg, szülők, nagyszülők alig fértek el a teremben, közben a szülők által készített pogácsát, muffint, illetve teát fogyaszthattak. A Mikulást énekszóval várták a gyerekek, majd a Mikulás verses bemutatkozása után az Apró Ibolyák rövid előadása következett. Ízelítőt adtak azokból a népi játékokból, amiket szeptember óta tanultak. Végül a Kis Ibolyásokkal együtt egy karácsonyi dalt énekeltek. Ezután minden gyermek ajándékcsomagot kapott, illetve fényképet készítettek a Mikulással. Az ajándékcsomagok költségeinek támogatásáért köszönet jár a zerindi Bioventura és a kisjenői Magnita cégeknek, a Pro Zerind Egyesületnek, a Nyugdíjasklubnak, a Viola Marketnek és a szülőknek, akik támogatták, hogy az idén is gazdag csomag kerüljön a gyermekek kezébe. Külön köszönet jár Márton Alíz és Kiss Alexandra segítő munkájáért. Reméljük, a legkisebbek is átérezték, hogy ibolyásnak lenni jó!