Az aszálykárt szenvedettek kérjék a kárfelmérést!

A gazdálkodók tavasztól várták az esőt, ami idén alaposan megtréfálta őket, hiszen augusztus végéig csupán elszórtan adagolta a mezőgazdaság számára elemi fontosságú nedvességet. A jelzett időszaktól viszont bőségesen esett, ezért Nagy Zsolt falugazdától, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az alelnökénél a mezőgazdaság helyzete felől érdeklődtünk.

Amint elmondta, a jelenlegi bőséges eső sokat használ a repcevetéseknek, amelyek szépen kikelnek és fejlődnek, ugyanakkor a sok eső a talajt is megművelhetővé teszi, jó feltételek között lehet szántani, elő lehet készteni a magágyat a búzavetés számára. Az is igaz, hogy a túl sok eső miatt a talaj felső része megpuhult, járművel nehéz rámenni, de néhány napi pihenő után a termőföld megművelhetővé válik.

Ami az őszi terméseket illeti, ahol több csapadékot kapott, ott több lett a kukoricatermés. Példának okáért, Nagyiratos, Kisiratos, Kürtös és Mácsa határában 3-5 tonna körüli termést arattak, de olyan települések is vannak, ahol 0,5-1 tonna körüli terméseket takarítanak be hektáronként. Majláthfalva határában, a jó termőföld ellenére, az aszály miatt nagyon keveset termett a kukorica. A napraforgó valamivel többet adott, néhol közepes vagy szinte egész termést, de Arad vagy Kisjenő környékén olyan 1000 kilót arattak hektáronként. Érdekes, hogy Pécska környékén a kiváló termőföldben tavasszal szépen kikeltek, fejlődtek a kultúrák, de később, 3 hónapi szárazság közepette, nagyon gyenge termést adtak. A szárazság közepette a kukorica nem tudott megtermékenyülni, ezért a szárak nagy része nem hozott csövet.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, az utóbbi időben leesett bőséges csapadék miatt egyelőre többre nem lenne szükség, hogy a gazdálkodók el tudják készteni a magágyat az őszi vetéseknek. Utána viszont még szükség lesz esőre, mert a talaj nedvességtartalma még mindig alacsony.

Fontos tudnivaló: akiknek a kukoricája és a napraforgója a szárazság miatt károsult, azok októberig a polgármesteri hivatalukba nyújtsanak be egy nyilatkozatot, amelyben feltüntetik, milyen arányban, vagyis hány százalékban sújtotta a termőföldjüket a szárazság. A kérvény nyomán a helybeli polgármesteri hivatal, valamint a Kifizetési Ügynökség (APIA) megbízottai a helyszínen állapítják meg az aszálykárnak a mértékét. Fontos tudnivaló, hogy a károsult területnek az 5%-át ne arassák le, hagyják érintetlenül, hogy fel lehessen mérni a kárnak a mértékét – mondta el érdeklődésünk nyomán Nagy Zsolt falugazda.