„Az ország boldogabb jövőjére”

Szavazott, választott tegnap az ország – kínálat volt bőven a választékban, a listákon szereplő 18,8 millió (vajon honnan annyi?) polgárnak csak arról kellett döntenie, hogy a szavazólista melyik oldalán, és alul vagy fölül lévő alakulatra tegye a pecsétjét. Persze ez sem volt könnyű sokak számára, bár egy felmérés már a választási kampánycsend előtt nyilvánosságra hozta: a magukat biztos választóknak mondók 70 (hetven!) százaléka, azaz közel háromnegyede már jó előre eldöntötte, ki mellett teszi le voksát: azon alakulat, illetve képviselői mellett, amelyek-akik valamiért elnyerték szimpátiáját – attól függetlenül, hogy a választási kampányban milyen programmal és ajánlattal álltak elő.

Tegnap a tévéadókon mondhatni élőben követhettük a választásokat (mint majdnem 27 esztendeje a decemberi forradalmat), most először a szavazás befejezése előtt amolyan exit pollokat is közzétettek, s már a kora délelőtti órákban megszólaltattak jó néhány pártvezért, közismert politikust, akik – bizonyára azért, hogy jó példával járjanak elől, már jókor elmentek szavazni. Megszólalt, természetesen, sok átlagpolgár is, és mindannyian azt nyilatkozták: az ország jobb, szebb jövőjére, gyermekeik boldogságára (és hasonlókra) szavaztak. Senki nem mondta azt (legalábbis nem tudunk róla), hogy hát csak úgy elment, mert megszokta az évek során a szavazáson való részvételt, pláne nem, hogy a bizonytalanabb, vagy rosszabb jövőt kívánná.

De ha mindenki, politikus és közember, egyhangúlag a jobb jövőre szavazott, akkor nem törvényszerű, hogy valóban az következzék? (A kérdés, mellesleg, költői, most csak úgy elhangzott, de valamikor lesz rá válasz.)

Találtunk azonban két politikust, akik némileg árnyaltabban válaszoltak a „mire szavazott” kérdésre.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szülőfalujában, a Hargita megyei Csíkkarcfalván családja körében adta le voksát, „az erős képviseletet, az erős Erdélyt” tette az első helyre, de a jobb Romániát se hagyta ki a sorból. „Egy olyan országra, ahol az emberek biztonságban érzik magukat minden tekintetben és egy olyan parlamentre, amely képes lesz az elmúlt évek hibáit korrigálni, és azokat a törvényeket kiigazítani, amelyeket sokan sokféleképpen értelmeztek, de semmiképpen nem a törvényhozó eredeti szándékának megfelelően − különösen akkor, amikor a magyar közösség jogairól van szó: akár az anyanyelvhasználatról, a közösségi szimbólumok használatáról, az ingatlan-visszaszolgáltatásról vagy az oktatásról. Azt remélem, hogy a következő parlamentben lesz erő a jogállamiság alapjait megszilárdítani, és a kisebbségi jogok tekintetében, a megszerzett jogokat megőrizni, bővíteni a következő esztendőben” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A Magyar Polgári Párttal való összefogással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva, elmondta: az emberek igényére válaszolva indultak együtt a parlamenti választáson, és bízik abban, hogy az emberek megértették azt az üzenetet, amelyet ők megfogalmaztak, és amelyet közvetíteni próbáltak. A magyar választókhoz, kiemelten a fiatal generációhoz megfogalmazott üzenetében a Szövetség elnöke így fogalmazott: ez a szavazás nem a politikusokról szól, hanem róluk, az új generációról, az ő életükről, jövőjükről.

Biró Zsolt képviselőjelölt, a Magyar Polgári Párt elnöke, vasárnap délben szavazott Marossárpatakon. A voksolást követően kijelentette: „Józan ész, magyar szolidaritás és felelősség az erdélyi magyar választók iránt – ezeket tartottam szem előtt a voksom leadásakor. Azt akarom, hogy mi, erdélyi magyarok otthon érezzük magunkat szülőföldünkön, ehhez pedig meg kell teremtenünk a biztonságot. Arra a listára szavaztam, amelynek jelöltjei az anyagi biztonságunk megteremtése mellett a nemzeti ügy iránt is elkötelezettek, és harcolni fognak érte a következő években.