Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a hozadékai

Amint azt előzetesen közöltük, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete vállalkozói fórumot szervezett március 30-án, csütörtökön a székház nagytermében. Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő köszöntötte a nagyszámú vállalkozót, akiknek megköszönte a jelenlétet. Az érdekvédelmi szövetség megyei vezetősége indíttatást érez arra, hogy a megyebeli vállalkozókkal szorosabb kapcsolatot építsen ki, ezért annak a reményének adott hangot, hogy a találkozó komoly előrelépés lesz e kapcsolatok megszilárdításában.

A továbbiakban köszöntötte az előadót, Miklós Zoltán parlamenti képviselőt, aki a Képviselőház Pénzügyi Bizottságának a tagja.

A vállalatok és a családok is védelemre szorulnak

Miklós Zoltán röviden bemutatkozott: a parlamenti mandátuma előtt a Sepsiszentgyörgyi Ipari Parkot vezette, előtte a bankszakmában dolgozott 19 évig. Utána 11 évig Sepsiszentgyörgyön önkormányzati képviselő volt, közben 9 évig az önkormányzat sportegyesületét is vezette. Jelenleg első mandátumos parlamenti képviselő, a pénzügyi és költségvetési szakbizottságban dolgozik, és a vállalkozásserkentő szakbizottságnak is tagja. „A közösségért kormányzunk 2020 decembere óta, ami azt jelenti, félúton vagyunk, amikor nem árt megállni, és levonni az elmúlt kétévi munka tapasztalatait. Mindnyájan a bőrünkön éreztük az elmúlt két év nehézségeit, hiszen 2020. második felében a pandémia miatt a gazdasági élet lelassult, de a harmadik negyedévben újraindult. Amikor már úgy éreztük, hogy kilábalunk a válságból, bekövetkezett az orosz–ukrán háború, ami tovább generálta a válságot, inflációhoz vezetett. Vagyis az időközben kigyulladt tüzeket, folyamatosan kellett oltani, hogy megvédhessük a kis- és közepes vállalkozásokat, hiszen válság idején, ők a legsérülékenyebbek. Ugyanakkor ilyen gazdasági körülmények között a családok is védelemre szorulnak. 2020 végén a kormányzást más csapat tagjaként kezdtük el, amelynek jelenleg is a tagjai vagyunk. Igaz ugyan, hogy az RMDSZ a legkisebb testvér, de úgy gondoljuk, hogy a kormányzati munkában a stabilitást és a racionalitást tudjuk biztosítani.

Ami a kormányzást illeti, úgy látszik, a következő két év sem lesz egyszerű. A munkánk három pilléren nyugszik: védjük meg az embereket és a munkahelyeket, támogassuk a családokat, hiszen két évvel ezelőtt a marosvásárhelyi kongresszuson ezt tűztük a zászlónkra; építsük Erdélyt! Talán soha nem látott lehetőségek előtt áll Románia, ahova hatalmas értékű támogatások érkeznek. Egyrészt a Helyreállítási Alapból, de a 2021–2027. közötti költségvetési ciklus pályázatai is hozzájárulnak, mert az ország nagy bevételekhez juthat. Ugyanakkor az Anghel Saligny-program segítségével megpróbálunk főleg kisebb településekre számottevő összegeket eljuttatni. Nagyon fontos, hogy visszajelzéseket kapjunk önöktől, mert tudnunk kell: mindazt, amit tettünk mennyire voltak helyes intézkedések, a valós igényeket szolgálták-e. A fejlődés érdekében konstruktív kritikát is elfogadunk. Ugyanakkor az elkövetkező két évben is várjuk az ötleteiket, a javaslataikat. Azok irányadók lesznek a következő két évi munkánkhoz. Egyik legfontosabb az energiaárak szabályozása, hiszen a közelünkben zajló háború olyan helyzetet teremtett, amilyenekkel még nem találkoztunk. Az energiaárak hihetetlen szintekre emelkedtek, amire elmondtuk: ezt a helyzetet a piac nem fogja szabályozni, hanem hatósági beavatkozásra van szükség. Ez megtörtént, már létezik egy hatósági árszabályozás, amelynek a segítségével nemcsak a háztartások, hanem a vállalkozások is a piaci energiaárnak, csupán a felét fizetik.”

Családvédelem, fejlesztések

„Nagyon fontosnak tartjuk a bölcsődeépítési programot, amelyben a Fejlesztési Minisztérium közvetítésével 203 vadonatúj bölcsőde létesült, a mi javaslatunkra jött létre a Családügyi Minisztérium is. Oda folyamatosan be tudunk vinni olyan programokat, amelyek a családokat, főleg a nagycsaládokat, a munkaorientált családokat folyamatosan tudjuk támogatni. Azt is tudni kell, hogy a nyugdíjpont folyamatos növelése a két évvel ezelőtti inflációs rátával arányosan történik. Mert úgy éreztük, ilyen inflációs környezetben mindent meg kell tenni, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizzük, ezért egy nagyobb nyugdíjpont-indexálást tudtunk bevezetni. Más támogatások is létrejöttek főleg a kisnyugdíjasok részére.  Erdély építése eléggé tág fogalom, de úgy éljük meg: számunkra az nagyon fontos, mert célunk, hogy ne létezzen egyetlen olyan magyarok lakta település se, ahol ne épülne valami. Ebben a szellemben indítottuk el az Anghel Saligny-programot is, ami egy 50 milliárd lejes, többéves pályázati rendszert feltételez, főleg kistelepülések számára, ahol ivóvíz és csatornahálózatot, más közösségi beruházások megvalósítását teszi lehetővé. Nagyon fontos, hogy Cseke Attila miniszter elindította a digitalizációt, de ezzel párhuzamosan Erdélyben más fejlesztési lehetőségek is adottak. Az erdélyi nagy beruházások szintjén rendkívül fontosak a vasúti beruházások, illetve az autópálya-projektek Marosvásárhelytől Magyarország határáig. Reméljük, két éven belül a jelzett fejlesztések megvalósíthatók lesznek. Az elképzeléseinket csak azért ismertettem, hogy az RMDSZ tevékenységét kontextusba tudják helyezni, értékelni a munkáját” – mondta  Miklós Zoltán.

Vállalkozás-támogatás

„A vállalkozások új támogatási rendszere a koronavírus járvány miatti leállás okán volt fontos. A gazdaság és a munkahelyek veszélybe kerültek, pedig ha munkahely van, akkor minden van. Olyan intézkedéseket javasoltunk, amelyek a munkahelyek védelmét célozták meg. Kezdtük a kényszerszabadságok helyzetével, vagyis a fizetések 75%-ával megegyező támogatásokat nyújtottunk a vállalkozásoknak, hogy ne szűnjenek meg. Ezen túlmenően, további támogatásokat biztosítottunk a vállalkozóknak, hogy az alkalmazottaikat vissza tudják venni. A 41,5%-os támogatással fedeztük a fizetések utáni adórészt, a társadalombiztosítást, illetve a személyi jövedelemadót. Három hónapig a visszaalkalmazás után mindezt az állam biztosította. Bevezetettünk egy új rendszert, a csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszert. Egyes cégek tevékenysége lecsökkent, és az alkalmazottakat csak részmunkaidőben tudták foglalkoztatni, ezért a részmunkaidős alkalmazottak a 4 órás munkájukra megkapták az eredeti fizetésüknek a 85%-át.  Úgy érezzük, ezek az intézkedések segítettek a munkahelyek megvédésében. Tudjuk, hogy sok esetben késve folyósították a jelzett támogatásokat, a folyamatot nem megfelelően bonyolították le, de ezzel együtt úgy érezzük, hogy a jelzett intézkedésekkel országos viszonylatban mintegy 500 ezer munkahelyet sikerült megmenteni.

Az energiaárak támogatásával főleg a kis- és közepes vállalkozásoknak sikerült segíteni, majd jöttek a nagyvállalatok is. Fontos elmondani: Romániában manapság nincs olyan vállalat, amely 1,3 lejnél többet fizetne az energia kilowattórájáért. A kis- és közepes vállalkozások ennél sokkal jobb helyzetben vannak, hiszen 1 lejt fizetnek a fogyasztásuk 85%-ára, míg a fennmaradó 15%-ra 1,3 lejt, miközben a piaci ár ennek a 2,5-3-szorosa.”

Ellenőrzött hitelek, támogatások

Az elmúlt két évben egyéb jellegű támogatásokat is bevezettünk, fontosnak tartottuk, hogy állami hiteleket hozzunk a piacra. Olyanokat, amelyeket a kereskedelmi bankok is biztonságosabban tudnak folyósítani, s mivel állami fedezetű, a kamatlábakat is kordában lehet tartani. Utánuk mintegy 8 hónapig az állam fizette a kamatot. Egyéni jellegű intézkedések is voltak, ilyenek az időseket és a fiatalokat is foglalkoztató támogatások, ugyanakkor a távmunkát támogató programot is említhetem. 1 milliárd euró ment a kis- és közepes vállalkozásoknak, közülük 58 287 vállalkozás élt a lehetőséggel, ugyanakkor a PFA-k is 2000 eurós támogatást kaptak, amelyet határos időn belül vissza kellett volna fizetniük. Mivel nem tudták megtenni, újabb határidőt kaptak a visszafizetésre. Nagyon fontos tudni, hogy gazdasági válság idején a cégeknél készpénz-gondok vetődnek fel, amelyeket valamilyen szinten támogatni próbált a kormány. Az építkezésekben, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban adókedvezményeket vezettünk be, azokért nem fizetnek jövedelemadót, egészségbiztosítást, de a társadalombiztosításnak is a 85%-át elengedik. Az építkezésekre kiemelten odafigyelünk, az ágazati 4 ezer lejes minimálbért is bevezettük, hogy minél több munkavállaló érkezzen az építkezési piacra. A vendéglátóiparban is komoly támogatások voltak, hiszen esetükben évente 350 millió euró támogatás jut azáltal, hogy az 1450 lejes vakációs jegyeket az állam folyósítja, mert a járvány miatti tiltások és leállítások miatt nagyon sok vállalat a csőd szélére jutott” – hangzott el a az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának a hozadékairól. Az előadás után több jelen lévő vállalkozó intézett pénzügyi, gazdasági témával kapcsolatos kérdést az előadóhoz.