Biozöldségeket termesztenek Szentpálon

Szentpálon a Szanda család tagjai, Anna és János az egy hektáros kertjükben kertészkednek. Mivel a kert túl nagy a nyugdíjas házaspár számára, a területnek a végét, a nagyobbik részét átengedték egy ismerősüknek, aki búzát vetett belé, és a földhasználat fejében a termés bizonyos százalékával fizet. A házhoz közeli részébe, mintegy 15 ár földbe gyökérzöldséget, sárgarépát, borsót, burgonyát és tökféléket vetettek. Mivel tavaly nagy volt a szárazság, Szanda János szinte minden este csepegtető berendezéssel öntözte a veteményt. Régebben több zöldségfélét vetettek, csakhogy a vetemény nem kapott esőt, ezért nem kelt ki, májusban újra kellett vetni. Most is tervezik a csepegtető berendezést, aminek a felszerelésére megkérik Manga Bélát vagy Kerekes Ernőt, akik majd kútvízzel táplált öntözőberendezést szerelnek fel. Azt úgy tervezik, hogy egy magasabban elhelyezett nagy tartályt szivattyúval feltöltenek kútvízzel, ami felmelegedve, szabadesés jóvoltából, csöveken jut el a zöldségfélékhez.

A csepegtetőberendezés költségeivel kapcsolatban még nem tudtak pontos véleményt mondani, de abban reménykednek, hogy az néhány évig működni fog, azzal együtt, hogy ősszel a szántás, illetve a téli fagyok miatt a csepegtetőrendszert össze kell szedni. Szükség van az öntözésre azért is, mert az utóbbi években bioburgonyát szoktak vetni, ami eléggé drága, nem szabad kockáztatni a termést, ezért istállótrágyával is erősítik a talajt. A trágya beszerzése is gonddal jár, mert a faluban már nagyon kevés tehenet tartanak. A kolorádóbogarat sem szeretik permetezni, hanem inkább rendszeresen kézzel szedik össze, hogy a bioburgonya ne károsuljon. Régebben Szentpálon nagyon sok görög- és sárgadinnyét termesztettek, ami olyan jó hírnévnek örvendett, hogy nemcsak Aradra, hanem még Brádra is eljutott nagy mennyiségben – mondták el a szentpáli Szanda család tagjai, Anna és János.