„Csak akkor tudunk szinten maradni, ha állandóan építkezünk!”

A tanfelügyelőség hétfőn tette közzé az új iskolaigazgatóknak a névsorát, akiket szeptembertől neveztek ki 70 Temes megyei oktatási intézmény élére. 

A Bartók Béla Líceum új igazgatója dr. Erdei Ildikó pszichológus, aki az 1999–2001-es időszakban már betöltötte ezt a tisztséget. Erdei Ildikó a Szegedi Tudományegyetemen 2011-ben védte meg doktori disszertációját, amelynek címe „Többnyelvű környezetben élő gyerekek nyelvi szocializációja”.

– Miért éppen most került sor igazgatóváltásra a Bartók Béla Líceumban?

– Tavaly decemberben járt le Virginás Tar Judit igazgatói mandátuma, azóta kinevezett igazgatóként folytatta a tanévet. Most úgy ítélte meg, hogy nem vállal újabb egyéves kinevezést. Az számunkra is kérdés, hogy három és fél éve miért nem szervezett a minisztérium versenyvizsgákat az igazgatói állásokra. Most én is egyéves kinevezéssel kerültem az igazgatói tisztségbe.

– A tanfelügyelőség megindokolta ezt a döntését?

– Felkérésre vállaltam el az igazgatói tisztséget. Az iskola és a Bartók Béla Alapítvány projekt felelőseként eléggé jó rálátásom volt arra, hogy milyen típusú fejlesztések lehetségesek az iskolában. Tagja vagyok az Iskolai Menedzsment Szakértők Tanácsának, amit 2012-ben hoztak létre az új tanügyi törvény alapján. Ezeket talán figyelembe vették, amikor a döntést meghozták, de olyan személy kinevezésről is tudok, aki nem tagja ennek a tanácsnak.

– Milyen iskola-fejlesztési elképzelésekkel vág neki második igazgatói mandátumának dr. Erdei Ildikó?

– Lezárult egy külső építkezési szakasz – itt elsősorban az iskolaépület felújítására gondolok – most a belső építkezés szakaszában vagyunk. Alapelvem, hogy csak akkor lehet szinten maradni, ha állandóan építkezünk. Az elmúlt tíz évben nagyon sok olyan program futott, amelyek az intézmény megtartását, fejlődését szolgálták. A magam részéről szeretném azzal kezdeni az új tanévet, hogy átértékeljük: melyek azok a programok, amelyek fontosak, és amelyeket folytatni kell, melyek az irányok, ahol erősítésre van szükség.

Gondolok itt az iskolabuszra és az ingázási programra, a napközis program működtetésére, a bentlakás, ösztöndíj programokra és egyéb támogató rendszerekre, amelyeket elsősorban a Bartók Béla Alapítványon keresztül nyújtottunk a diákoknak és családjaiknak. Ezek olyan programok, amelyek azt segítik, hogy az iskola elérhető legyen. Ha hatékonyan akarjuk elkölteni a támogatásokat, akkor szükségünk van egy értékelési rendszerre.

Hangsúlyosabban jelent meg az iskola életében a tehetséggondozás. Szeretnénk azt elérni, hogy a jó képességű diákok saját képességüknek megfelelően tudjanak fejlődni. Jelzés értékű, hogy a Tudományos Diákkörök Konferencia (TUDEK) erdélyi szakaszának a megszervezését a Bartók Béla Líceun vállalta fel idén decemberre, ide várjuk a kutató diákokat egész Erdélyből. Az is fontos lenne, hogy fenn tudjuk tartani a három középiskolai osztályt, ami itt a szórványban valamilyen választási alternatívát biztosít a magyar diákoknak.

Nagyon fontos ugyanakkor a tanári közösség fejlődése. A Profnet program keretében tanári kompetencia-fejlesztő képzés is folyt, amelyben 15 tanár kolléga vett részt, akik megtanulták az okostábla és különféle digitális eszközök használatát. Részesei vagyunk egy emberi erőforrás fejlesztő programnak, amelynek során osztályfőnöki és pályaorientációs tevékenységekhez szükséges kompetenciákat sajátítanak el a kollégák. Három olyan képzésben jártas kollégánk is van, akik képzőként más tanárok képzését látják el. A tantestület stabilizálódik, én fontosnak tartom, hogy igazi szakmai viták helyszíne legyen a tanári szoba.

– Mit tesz az iskola azért, hogy a közösség is tudjon arról, ami az iskola falai között történik?

– A közösséggel való kommunikáció legfontosabb eszköze az iskola honlapja, amit tovább szeretnénk fejleszteni. Szeretnénk tovább építeni a kapcsolatunkat a szülői közösséggel, az iskola volt diákjaival, szeretnénk tájékoztatni a szülőket és a volt diákokat arról, ami itt az iskola falai között folyik, láthatóvá tenni a munkát, ami idebent folyik.

– A szórványoktatásban a legnagyobb gondot az utánpótlás, főleg az első osztályok elindításához szükséges gyereklétszám biztosítása jelenti. Hány elsős és hány előkészítő osztályos kezdi az évet az idén?

– Jól ismerem a tanítónők gondjait, akik házról házra járva, a családokhoz bekopogtatva gyűjtik össze az első osztályosokat, hiszen magam is tanítóként kezdtem a munkát. Az idén 40 gyerekünk van a két első osztályban. A most induló előkészítő osztályokat 32 gyerek kezdi el, belőlük is első osztályosok lesznek jövőre. A tanfelügyelőség szeptember 1-jétől az iskolánkhoz csatolta a 10-es számú óvodát, ahol az előkészítő éveknek óvoda közelibb megoldást tudunk nyújtani. Az óvoda–iskola kapcsolat erősítése lehet az oka annak, hogy a magyar óvodások 80%-a magyar első osztályba (előkészítő évbe) iratkozik, de tovább kell erősítenünk ezt a kapcsolatot, mert a gyökerek erősítése nagyon fontos a számunkra.  A középiskolai osztályok utánpótlásának biztosítása szempontjából az is nagyon fontos lenne, hogy újraértékeljük a Bartók Béla Líceum és a Temes megyei magyar iskolák kapcsolatát.