Dumitru Prunariu a világűr békés kutatásáról

Bár nem először járt Aradon, az Aurel Vlaicu Egyetem mikelakai M komplexumának konferenciaterme szépen megtelt pénteken kora este érdeklődőkkel, akik találkozni kívántak Dumitru Prunariuval.

Románia első és eddig egyetlen űrhajósa, maga is rotarys, az Aradi Rotary Klub meghívására érkezett ezúttal Aradra, úgy is mint a Világűr Békés Kutatása érdekében működő ENSZ-bizottság jelenlegi elnöke.

Lizica Mihuţ, a Vlaicu Egyetem rektorának köszöntő szavai után Az ember a világűrben – múlt, jelen és jövő címmel meghirdetett találkozó első előadását, amolyan „bemelegítőként” az aradi Farkas László, a Román Akadémia Temesvári Csillagvizsgálójának csillagásza tartotta. A Naprendszerről tartott tömör ismertetője azonban csak előzetese volt annak a bejelentésnek, mely szerint a 2012-ben várható Vénusz-átvonulás megfigyelésére a Temesvári Csillagvizsgáló expedíciót szervez az északi-tengeri Vardö-szigetére, ahol Európában szinte egyedülállóan lehet látni az eseményt. Ez annál is fontosabb, mivel hasonló látványt legközelebb csak 2117-ben lehet megfigyelni a Földről. Minden készen áll, már csak egy „apróság” hiányzik: a pénz.

Dumitru Prunariu gyakorlott előadóként az 1981-es űrutazása előkészületeitől kezdve végigfuttatta hallgatóit magának az űrutazásnak az élményein, majd későbbi pályafutásán, egészen a társadalmi szerepvállalásig – beleértve a politikában való csalódást is! –, a rotarys szellemiségig, amely előtérbe helyezi a fiatalság tanítását, nevelését. Vetített képes előadása átfogta az űrrepülés történetét Gagarin úttörő repülésétől kezdve a legnagyobb emberi vállalkozásig, a Nemzetközi Űrállomásig, amely nem jöhetett volna létre széles nemzetközi összefogás nélkül, azt is jelezve, hogy az űrutazásban is mind jobban előretör a privát szféra. Szóba került a Földön kívüli civilizáció létének kérdése is, amelyet azonban csak a tudományos kíváncsiság körében érintett, megjegyezve, hogy éppen ez a tudományos kíváncsiság viszi előre az emberiséget.

Kérdésekre válaszolva Dumitru Prunariu nem tartotta valószínűleg egy űrháború kitörését, ennél sokkal veszélyesebbnek gondolja bolygónk esetleges ütközését aszteroidákkal, netán az űrhajókét az egyre szaporodó űrszeméttel; leghamarabb 20-25 múlva képzel el egy újabb román űrrepülését, ebbe azt is beleszámítva, hogy alaposan beszűkült az űrszállítási kapacitás.

Humberto Medina, a nagy-britanniai Coventry Egyetem űrkutatási munkatársának az űrutazások műszaki hátteréről beharangozott előadása – egyelőre – gyakorlati okok miatt elmaradt, ám így se távozott senki sem csalódottan a találkozóról.