Egy esztendőnyi ölelés

E héten kilencedik alkalommal vehetnek részt a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei a Déván megrendezett összművészeti táborban. – Valójában ez zenetáborként indult 2008 augusztusában.

– Az év februárjában adományokkal megrakodva érkeztem a dévai gyerekekhez. Böjte Csaba hálásan köszönte az élelmiszereket, de mikor kiderült, hogy zenetanár vagyok, megkért, inkább muzsikát hozzak a gyermekeknek, tanítsam őket zenélni. Így jött össze az első zenetábor, ahová 10 tanítványomat hoztam magammal Szegedről. Azóta minden évben visszatérünk, és igyekszünk változatos programot kínálni a gyermekeknek. Lassan a tábor részévé vált a kézművesség, bábozás, népzene, néptánc, újabban a tenisz is – ismerteti a tábor történetét Boros József zenész, a szegedi egyetem zeneművészeti karának és a Vántus István zeneművészeti iskolának tanára.  

Az alapítványi gyermekek évről évre türelmetlenül várják a tábort. Idén 80 gyermek vesz részt az egyhetes foglalkozásokon Déváról, Petrozsényból, Medgyesről, Szászvárosról, Vadásziról, Szalontáról. A kétszázéves dévai kolostor falai pedig majd szétrepednek a víg muzsikától. A gyerkőcök örömmel fújják a trombitát, furulyát, fuvolát, pengetik a gitárt, s még ebédszünetben sem szívesen szakítják meg a kézművesfoglalkozást, ékszer- vagy épp játékkészítést. A teniszoktatásra is van jelentkező bőven. A borús, esős idő sem tudja kedvét szegni a gyermekeknek.

Boros József azonban úgy véli, minden esztendőben többet kap Déván, mint amennyit adni tud. – Csodálatos érzés nekem itt lenni. Már az első dévai utam változást hozott az életembe. Akkor épp lelkigyakorlatot tartott Csaba testvér a nevelőknek és felajánlották, hogy vegyek részt ezen, esetleg vállaljam át addig tíz szászvárosi gyermek gondozását. Utóbbit választottam és a velük megélt élmények életre szólónak bizonyultak. Csaba testvér esketett össze a feleségemmel is, itt Déván. Minden évben egyre több szál köt ide. A tanítványaimmal, kollégáimmal mindig úgy érezzük annyi ölelést kapunk itt egy hét alatt, amennyit amúgy egy év során is nehéz „begyűjteni”. Szívből jövő ölelések ezek, amit mi is szívből viszonozunk. Nagy öröm számomra, hogy egy röpke hét alatt sikerül megszerettetni a zenét a gyermekekkel. Sok tehetséges fiatal van köztük, akik nagyon fogékonyak a muzsikára. A nagy álmom az, hogy közülük bár néhányat kivihessünk a zenei szakközépiskolába vagy egyetemre, hogy kibontakoztathassa a tehetségét. Van például egy harsonás kisfiú, aki fantasztikusan fejlődik. Jó lenne minél több gyereknek megadni ezt a lehetőséget – fogalmazott Boros József. Közben egyre erősödik a háttérben a zene: a délelőtti oktatás kezd minden teremben beindulni. Van, aki kottából, van, aki fül után fújja, de hétvégére minden bizonnyal tisztán szól a muzsika, hiszen a záróünnepségen való fellépést senki ki nem hagyná.