Egy kis szerencsével összejöhet a képviselői mandátum

Nem a személy, hanem a szakmai tapasztalat és a közösségépítő tevékenység számított a jelöltlista összeállításánál. Széll Lőrincz mindkét elvárásnak nagyszerűen megfelel, ezért került a képviselőházi lista élére, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad Megyei RMDSZ Szervezet elnöke hétfőn dévai sajtóértekezleten.

Akárcsak az ország valamennyi megyéjében – ideértve azokat a Kárpáton túliakat, ahol nincs RMDSZ-szervezet – a szövetség Hunyad megyében is teljes képviselői és szenátori jelöltlistával indul a parlamenti választáson. A sajtóértekezlet amolyan jelöltbemutató volt, noha sok bemutatnivaló nem volt, a sajtó – beleértve a román sajtót – és a Hunyad megyei magyarság már régóta jól ismeri mindkét jelöltet. A szenátusi lista élére ugyanis maga Winkler Gyula került.

Utóbbi inkább szimbolikus jelentőségű, hiszen 1990 óta Hunyad megyében az RMDSZ-nek soha sem sikerült szenátori mandátumot szereznie. Az EP-s munkáját folytatni kívánó Winkler azért vállalta a listavezetést, hogy jelezze, megyei elnökként 100%-ban részt vesz a választási megmérettetésben.

A képviselőházi lista vezetője viszont valóban a mandátumszerzés céljából indul. – Tisztában vagyunk azzal, hogy a Hunyad megyei szórványmagyarság képtelen összeszedni egy teljes mandátumhoz szükséges szavazatot, de az Erdély többi vidékéről származó töredékszavazatokkal és egy kis szerencsével összejöhet a képviselői mandátum. 1990-ben, 1992-ben és 2000-ben is így sikerült – mondta Winkler.

A visszaállított listás rendszer kedvező az RMDSZ szempontjából, mert sokkal arányosabb mandátumeloszlást hoz, mint az amúgy kudarcnak bizonyult egyéni körzetes rendszer, ami a szórvány számára különösen fontos.

A lelátóról csupán kommentálni lehet, gólt a pályán kell rúgni, magyarázta Széll Lőrincz, hogy miért vállalta a képviselői jelöltséget. Szakmai és közéleti tevékenységét immár a parlamentben is kamatoztathatná, szem előtt tartva a két kiemelkedő célközösség érdekeit: a magyarság és Hunyad megye érdekeit.

Széll Lőrincz még lupényi középiskolás korában az országban elsők között alapította meg a diáktanácsot, s azóta is ifjúságpolitikával foglalkozik: egyetemistaként ifjúsági szervezetekben, majd a lupényi MADISZ-ban, a lupényi RMDSZ-ben, 2005-ös Dévára való költözése óta immár megyei szinten is, a megyei ifjúsági és sportigazgatóság vezetőjeként és egy ideig az RMDSZ-megyei ügyvezető elnökeként. Sőt, 2010–2012 között államtitkár-helyettes volt, az országos sport és ifjúsági hatóság alelnöki tisztségét töltötte be. Tapasztalata van bőven, államtitkár-helyettesként a kormánnyal és a parlamenttel is együttműködött, ismertette hátterét a listavezető.

Széll Lőrinc konkrét célkitűzéssel is előrukkolt, nevezetesen az iskolai táboroztatást szabályozó, jelenlegi joghézagot felszámoló törvénytervezetet dolgozott ki. Jelenleg bárki szervezhet iskolai táborokat, a megyei ifjúsági és sportigazgatóságoknak semmiféle joga nincs ellenőrizni a körülményeket.

A törvénykezés nem írja elő, hogy kik foglalkoznak ezekkel a táborokkal, ki ellenőrizheti őket, nincs meghatározva, mit jelent az iskolai tábor kifejezés. Bárki szervezhet tábort, és a megyei ifjúsági és sportigazgatóságoknak nincs semmilyen beleszólási joga, szemléltette a helyzetet Széll Lőrincz, megjegyezvén, hogy csak az állam által szervezett táborokat ellenőrizhetik. Szerinte a szabályozásra elsősorban a gyerekek biztonsága szempontjából lenne szükség.

Nem aszfaltozásra és villanyhálózat-kiépítésére törekszünk, a parlamenti képviselőnek és szenátornak nem ez a dolga, hanem az, hogy jó és alkalmazható törvényeket alkosson meg, hogy támogassa a helyi önkormányzatokat, hogy részt vegyen a társadalmi párbeszédben, hangsúlyozta Winkler a célkitűzéseket.