Szakáts Béla-kiállítás nyílt a Pygmalion Galériában

„Elvarázsolt világba lépünk”

Írta:
2015. május 18. 08:59 (hétfő) /

A XX. Bánsági Magyar Napok keretében, pénteken a Művészetek Háza Pygmalion galériájában megnyílt Szakáts Béla temesvári szobrászművész egyéni kiállítása. A míves, gondosan kimunkált bronz- és kerámiaalkotásokat, rajzokat bemutató tárlatot Marcel Tolcea egyetemi tanár nyitotta meg, szép számú érdeklődő jelenlétében.

„Elvarázsolt világba lépünk, amikor Szakáts Béla mester alkotásaival találkozunk – mondta a tárlatnyitó alkalmából Marcel Tolcea. – Mintha Alice Csodaországába kerültünk volna, varázslatos, mesebeli figurák fogadnak: egy fiatal pár, akik egy hal hátán utaznak, egy bölcs férfiú, ingával a kezében, egy csákós karneváli figura, valamennyien gyermeki örömöt, tisztaságot, ártatlanságot sugároznak. A Mester rajzai finom átmenetet képeznek a míves kerámia- és bronzalkotások között. A művész belső világa nem egy bolond világ, hanem egy jobb világ üzenetét közvetíti a számunkra.”

A Pygmalion Galériában megnyílt kiállításáról Szakáts Béla a Nyugati Jelennek elmondta: az idő rövidsége miatt nem készíthetett egy kiállításra való új anyagot, ezért az utóbbi 20 év, de elsősorban az utóbbi 4-5 év terméséből válogatott össze egy reprezentatív kiállítást, amelynek alapján a néző képet alkothat munkásságáról. „Az itt látható kerámiasorozat, a halakkal kombinált jelenetek a Jónás szoborból kiindulva születtek meg. Az életem nagy részében horgásztam, a hal fontos az életemben. Az ember és a hal kombinációja már önmagában groteszk, a valóságot felborító tény, Az alkotásaimat mindig meghatározta a groteszk felé való orientálódásom” – mondta a Mester.

A Bánsági Magyar Napok keretében, egy héttel korábban avatták fel a temesvári Személyiségek Sétányán Szakáts Béla legfrissebb köztéri alkotását, Károly Róbert magyar király mellszobrát. „A szobor Szász Enikő nőszövetségi elnök kezdeményezésére készült – nyilatkozta lapunknak a művész –, így szerettünk volna emléket állítani annak a jeles eseménynek, hogy 700 esztendővel ezelőtt Károly Róbert Temesvárra helyeztette királyi székhelyét, és 8 évig, 1315–1323 között Temesvár Magyarország fővárosa volt”. Hétszáz év távlatában szinte semmi vizuális emlék nem maradt Károly Róbertről, egy-két kódexképen kívül, amelyek évtizedekkel az ő uralkodása után készültek. Magyarországon három emlékművet állítottak Károly Róbertnek, egyik a Hősük terén látható, illetve van Kő Pálnak egy szobra és egy csongrádi házaspár szobra. „A három szobor háromféle, mindenki a saját fantáziájára alapozhatott, hiszen hiteles kép Károly Róbertről nem maradt fenn, így számomra sem maradt más, mint saját fantáziámra hagyatkozni – mondta a Mester –, egy nagyon karakteres, határozott királyi személyiséget akartam ábrázolni. Sokak szerint Szent István után az egyik legnagyobb, leghatározottabb karakterű királyunkról van szó, aki Nagy Lajosra már egy olyan országot hagyott, amelyik európai nagyhatalom volt!” Szakáts Béla szerint kevés olyan város van, amelyik nyolc évig királyi székhely, egy európai nagyhatalom fővárosa volt és erre minden temesvári büszke lehet, nemzetiségtől függetlenül.

Hozzászólások