Építészeti időutazáson, a középkori török fürdőtől a 4-es metró építőtelepéig

A Temesvári Magyar Nőszövetség (TMNSZ) hiánypótló kezdeményezése valósult meg szeptember végén, október elején: egy autóbusznyi, romániai egyetemeken tanuló, magyar anyanyelvű műépítész-hallgatót vittek budapesti továbbképzésre, ahol a mintegy 50 fős csoport tagjai megismerkedhettek a kortárs magyar építész-szakma jeles képviselőivel, a legfontosabb magyar építészeti irányzatokkal és a magyar építészeti örökség kiemelkedő jelentőségű épületeivel. A Határtalan építészet című projekt a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyert pályázati támogatással valósult meg.

„A temesvári Műszaki Egyetem építészeti szakán ma is rendkívül sok magyar anyanyelvű, elsősorban székelyföldi származású műépítész-hallgató tanul – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szász Enikő TMNSZ-elnök –, tőlük tudtam meg, hogy egyetemi éveik alatt semmilyen lehetőségük sincs megismerkedni a magyar terminológiával és a magyar építőművészet remekeivel. A romániai magyar építészhallgatókat megfosztják a saját nemzeti művészetük, építészeti örökségük megismerésének lehetőségétől, esélyük sincs találkozni Lechner Ödön, Komor Marcell vagy Kós Károly nevével. Ez adta az ötletet, hogy szervezzük meg a magyar építészhallgatók szakmai továbbképzését, ismertessük meg őket a magyar építészet klasszikusaival és kiemelkedő kortárs képviselőivel!”

Hogyan került kapcsolatba a Nőszövetség az építészettel? A Szász Enikő vezette TMNSZ – a civil szervezetek közül elsőként – tíz évvel ezelőtt felvállalta Temesvár első főépítésze, Székely László szellemi hagyatékának ápolását. A Nőszövetség először fotókiállítás keretében mutatta be Székely László munkásságát, amelynek anyaga később album formájában is megjelent, 2005-ben pedig felavatták Székely László köztéri mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását. A Határtalan építészet program résztvevői a nyitónapon Székely László munkásságát bemutató előadást hallgathattak meg Szekernyés János helytörténész előadásában, majd temesvári városnéző séta keretében ismerhették meg az egykori városi főépítésznek a városképet a mai napig meghatározó épületeit.

A határtalan építészet című projekt megvalósításához kiváló budapesti partnert talált Szász Enikő az atyai ágon temesvári származású Dévényi Tamás Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár személyében.

„Az volt a kérdés, hogy néhány nap alatt hogyan lehet a legtöbbet elmondani és a legtöbbet megmutatni a magyar építészetből – nyilatkozta lapunknak Dévényi Tamás –, ezért kimaradt a programból a történeti építészet és a szocializmus éveinek építészete. Az előző századfordulóval, a szecessziós építészet bemutatásával kezdtünk, amikor a nemzeti identitással szorosan összefüggő dolgok jelentek meg a magyar építészetben. Ide sorolható a mozgalomnak a leginkább Kós Károly nevével fémjelzett utolsó periódusa, amit nemzeti romantikának vagy arts and crafts-nak is neveznek.”

A budapesti program első napján három műépítész-hallgató – Báry Anikó, Dokic Sonja és Varga Csaba – vezetésével a budapesti Wekerle telepre látogattak a romániai egyetemisták, ahol Kós Károly és a csoportjához tartozó többi fiatal építész épületeivel ismerkedhettek, majd meghallgathatták a legnagyobb Kós Károly-szakértő, az ausztrál származású Anthony Gall előadását. A második napon az egyik legnagyobb szaktekintély, Gerle János Ybl-díjas építész tartott buszos épületlátogatással egybekötött előadást a magyar szecesszióról és a néhány nappal korábban váratlanul elhunyt Makovecz Imre építőművészetéről. A két világháború közötti modernista építészet legjelentősebb alkotóinak munkásságát dr. Ferkay András mutatta be, majd „klasszikus” modern épületekkel ismerkedhettek Pasaréten a csoport tagjai Dévényi Tamás vezetésével.  Nagy élmény volt az építészhallgatók számára a Tabánról és a Rácz fürdő rekonstrukciójáról szóló, épületlátogatással egybekötött előadás: Dévényi Tamás vezetésével a diákok valóságos építészeti időutazáson vettek részt, a középkori török fürdőtől a XIX. század hatvanas éveinek Ybl-stílusú Rácz fürdőjén keresztül a XX. századi modern épületrészekig. Budaörsön fontos kortárs építészeti alkotásokkal (sportkombinát, iskola, városháza), Keller Ferenc, Dobay János, Kalmár László és Zsuffa Zsolt építészek műveivel ismerkedtek az egyetemi hallgatók. A Népliget center irodaházat Hönig Henrich és Szabó Levente, a pesti „fekete” szociális házat Kiss Péter és Valkay Csaba építészek mutatták be a hallgatóságnak. A felejthetetlen építészeti kaland utolsó állomása a 4-es metró Dévényi Tamás által tervezett Rákóczi téri megállójának földalatti munkatelepe volt, ahol már a jövő építészeti technológiáját ismerhették meg testközelből a program résztvevői.

A romániai magyar műépítész-hallgatók a világhálón létrehozott Határtalan építészet Facebook-oldal közvetítésével tartják tovább a kapcsolatot Dévényi Tamással és a budapesti főiskolás hallgatókkal, ahová a programmal kapcsolatos minden információt és fotót, sőt, azóta további szakmai anyagokat is feltöltöttek.