Erdélyi Magyar Napok – ahogyan egy „Magyarból” érkezett látja

Három nap? Vagy 4-5 nap, esetleg egy teljes hét? Nem számít. Ami fontos, hogy újra felszabadult magyar életérzés költözik vissza a terekre, parkokba. Pár napig átélhető és megismerhető, hogy milyenek is lehettek egykor az erdélyi magyar városok hétköznapjai. Amikor szinte csak magyar szó hallatszott az utcákon. Pár napról van szó, de egyévnyi örömet és élményt biztosít.

Talán 2007-ben kezdődött, amikor Nagyszeben városa elnyerte az Európai Kulturális Főváros címet, és a dél-erdélyi város felkérte a HÍD – Szebeni Magyar Egyesületet is egy Magyar Hét megszervezésére. Nagy siker lett!

De lehet, hogy már 1-2 évvel korábban elkezdődött, amikor Nagybánya magyarsága 2006-ban útjára indította a Főtér Fesztivált, aminek idén lesz a tizenötödik kiadása.

Vagy a 2010-ben megrendezett 1. Kolozsvári Magyar Napok jelentette az áttörést, hogy az erdélyi magyar napozás kiemelkedő kulturálisfesztivál-élményként ismert lett szerte a Kárpát-medencében, sőt azon túl, akár az óceán túloldalán is. Mára a KMN lett a legismertebb magyar kulturális fesztivál a Kárpát-medencében, és hivatkozási pont Budapesten is. Köszönet ezért a Kincses Kolozsvár Egyesületnek.

„Magyarból” nézve nagyon örömteli mindez, és nem számít, hogy melyik rendezvény volt az első. Az azonban sokkal fontosabb, hogy vannak és élnek ezek a rendezvények, minőségi kikapcsolódást jelentenek, miközben magyar közösségeket hoznak egymáshoz közel mindenféle tekintetben, s nem csak erdélyieket. Elég csak a tavalyi Nagyszebeni Hungarikum Napok magyar vendégeit említeni Szolnok városából vagy a délvidéki Szabadkához közel fekvő Bácskossuthfalváról.

Szintén örömteli, hogy folyamatosan új városok kapcsolódnak be az erdélyi magyarfesztivál-sorozatba: Nagyvárad, Arad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szatmárnémeti mellett még olyan, a magyarság szempontjából elszórványosodott megye is, mint Hunyad és Fehér megye is sikeres erőfeszítést tesz azért, hogy legyen nyaranta vagy ősszel nagyobb szabású rendezvénysorozat, ahol megmutathatják magukat, örülhetnek egymásnak.

Jelen cikk írója volt olyan szerencsés, hogy 2007-ben ott lehetett Nagyszebenben a Magyar Héten. Tavaly pedig szintén a szebeni 10. Hungarikum Napokon és a 10. Kolozsvári Magyar Napokon vehettem részt végig. Egész napot betöltő változatos programok mellett a fent említett életérzést tudtam így megismerni.

Amikor Kolozsvár belvárosi utcáin nem hallottam mást, csak magyar szót. Nem a rendezvényeken, hanem az utcákon. Nemcsak a Főtéren, és nemcsak a Farkas utcában, de a Kossuth Lajos utcában, a Petőfi utcában és az Unió utcában is.

De említhetem a szebeni magyarok profizmusát és lokálpatrióta hozzáállását is. Mert bár Nagyszeben lakosságának mára már csak a 2%-át teszi ki a magyar közösség, mégis magyar élettel és étellel telik meg az Astra Múzeum parkja, s magyar színházi élményben lehet részünk a megnyitón. Mindez a Kövér (vagy más néven Hasas)-bástyában megrendezve, amelyet mint Magyarország első kőszínházát ismerhetünk ma is!

2020-ban a COVID–19-járvány miatt a belföldi turizmus felértékelődik Erdélyben is. Arra buzdítom tehát az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt egymás Magyar Napjain. Életre szóló élményeket és barátságokat szerezhetnek azok, akik felkerekednek és részt vesznek valamely magyar fesztiválon. Érdemes a tengerpart és a szállodai szobák helyett kimozdulni a saját közösségeinkbe, odamenni a szervezőkhöz és résztvevőkhöz, beszélgetni velük, majd elmélyülni egy-egy programban. Családoknak, barátoknak, pároknak, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt tartalmas, szórakoztató kikapcsolódás.

2020 augusztusában elsősorban 20-a, azaz Szent István államalapító királyunk ünnepe köré szervezték a legtöbb Magyar Napot Erdélyben. Javaslom, válasszanak maguknak egy magyar fesztivált és keressék fel! Lélekemelő, szórakoztató, vidám, elgondolkodtató és finom élményekkel lesznek gazdagabbak!

Miklós Gábor,

a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója