Esőzési károk Hunyad megyében

Komoly gondot okoztak a hétvégi nagy esőzések Hunyad megyében, különösképpen a Zsil-völgyében és a Retyezáton. Pénteken és szombaton az egész megyében nagy esőzések voltak, szinte napra pontosan egy hónappal a június közepi nagy viharok után.

Péntek este Lupényban a második világháború óta először szólalt meg a sziréna, a rendkívüli riadót Cristian Resmeriţă polgármester rendelte el. Az önkormányzat ezáltal figyelmeztette a lakosságot a veszély súlyosságára. A nagy esőzés miatt a bányászvároson áthaladó patak kiáradt a medréből és több gazdaságot öntött el, de a Zsil folyó is felduzzadt. A lakosság kitelepítésére nem került sor, noha a városvezetők erre is felkészültek.

Hasonló problémákat okoztak az esőzések Petrozsényban (főleg a Repülőtér negyedben) és Petrillán is, noha ott nem szólaltatták meg a szirénákat. Áradás azonban ott is volt, az anyagi kár felbecsülése folyamatban van. A katasztrófavédelmi igazgatóság (ISU) összesen 50 embere tevékenykedik a Zsil-völgyében a károk eltávolításán, köztük Arad megyeiek is, akiket segítségnek küldték a bányavidékre. A víz eltávolítását 7 nagyméretű pumpával végzik.

A Retyezáton 50 turista ragadt fenn, amikor a nagy esőzés nyomán keletkezett földcsuszamlás tönkretette a Klopotiva község felé vezető megyei utat. Gépkocsijukkal indultak lefelé a vihar kezdete után, de a földcsuszamlás nyomán lezárt úton nem tudtak haladni. A vészhívás nyomán a csendőrök a helyszínre értek, és elszállították az emberek többségét. 8-an viszont nem voltak hajlandók elhagyni gépkocsijukat, inkább mostoha körülmények között megvárják, amíg járhatóvá teszik az utat.

Vajdahunyadon Kofity Zoltán RMDSZ-es tanácsos és Bogdan Giurgiu ökölogista párti kollégája vizsgálóbizottság felállítását javasolta a júniusi áradások okainak feltárására és kiküszöbölésére. Helyszíni terepszemle és a helyi lakossággal való beszélgetések nyomán a két tanácsosban felvetődött, hogy az emberi tevékenység fokozta a természet csapásait. Pontosabban a városhoz tartozó Groşi faluban a fakitermelő cég tönkökkel térítette el a patak medrét, amely ezáltal a falut veszélyeztette. Alpestesen viszont a csatornázási rendszer alulméretezett, egyszerűen képtelen elvezetni nagyobb mennyiségű vizet. Rákosdon a helyi patak medrét kellene kitakarítani jövendő áradások megelőzésére, Vajdahunyad központi részein pedig a kohászati tevékenység lezárása utáni ökologizálás is hozzájárulhatott az áradáshoz.