Exhumált temetőtörvény

Jó hazai szokás szerint a parlamenti szünidő előtti napokban bányászták elő a süllyesztőből a Lakatos Péter volt RMDSZ-es képviselő (jelenleg számvevőszéki tanácsos) és munkatársai által 2009-ben kidolgozott temetőtörvényt.  – A temetőtörvény kereken öt éve vár elfogadásra. Az elején a magukat államegyháznak titulálók részéről volt számos kifogás, tiltakozás, majd az államelnök kanyarította vissza a parlament által elfogadott tervezetet, arra hivatkozva, hogy nem szerepelnek benne az előírások mulasztása esetére alkalmazható büntetések. Most ezzel kiegészülve került újra az államelnök asztalára, jóváhagyás végett – ismertette a törvénytervezet történetét Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselő, aki maga is tagja volt a tervezetet előterjesztő bizottságnak. Véleménye szerint a temetők, temetkezési szolgáltatások működéséről rendelkező jogszabály abszolút hiánypótló a hazai törvénytárban, hiszen az egyházi és állami temetők mai napig a kommunizmus idején meghozott rendelkezések alapján működnek, a magántemetőkre vonatkozóan pedig semmiféle országos szintű szabályozás sem létezik. Pedig utóbbiak, a régi egyházi temetők telítettsége miatt gombamód szaporodnak. A szabályozás amúgy az egyházi temetőkre is ráfér, bár meglepő módon történelmi egyházaink képviselői nem sokat hallottak az új jogszabályról.

Szigorú működési szabályzat

Az új törvény kimondja: Romániában az egyházi és állami temetők mellett az önkormányzatok, alapítványok és vállalkozók, sőt adott esetben más államok is létesíthetnek temetőket. Általánosságban, minden településen, az önkormányzatok kötelessége a köztemetők létrehozása, amelyben minden elismert egyház és felekezet számára kötelesek külön szektort kijelölni. Amennyiben egy településen nincs köztemető, akkor a létező temető fenntartói kötelesek, az illető vallási hovatartozásának tiszteletben tartásával, helyet biztosítani az elhunytaknak. E rendelkezés alól csupán a muzulmán és zsidó temetők mentesülnek – ismerteti a jogszabályt Antal István RMDSZ képviselő. Az általa rendelkezésünkre bocsátott törvényszöveg szigorú előírásokat tartalmaz a temetők működtetését illetően. A tulajdonosok, fenntartók kötelesek megalkotni a működési rendszabályt, amiben rögzíteni kell a sírhely-bérléssel, sírnyitással, hamvasztással, ravatalozással, egyéb temetői szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályokat, a szolgáltatások árát, az ügyfélfogadási rendet, a temetők nyitvatartási programját stb. Továbbá a temető-tulajdonos, illetve -fenntartó kötelessége a temető karbantartása: sétányok tisztítása, zöldövezetek rendezése, szemételszállítás, vízellátás, közbiztonság biztosítása stb. Erre külső szolgáltatót is bérelhet, de pontos, írásos szerződés alapján. A temetőtulajdonosok, illetve fenntartók pontos nyilvántartást kell vezessenek az elhunytakról, a temetés módjáról, a sírhely hollétéről.

Az újonnan létrehozandó temetők esetében még sokkal szigorúbb szabályokat állít a törvény. Elsősorban építési engedélyt kell igényelni, és a temető tervében már szerepelnie kell a fasorral duplázott kerítésnek, amelynek legalább 100 méterre kell lennie minden „védett övezettől” (iskolától, egészségügyi intézménytől stb.). Továbbá a kerítésen belül legalább 3 méteres szabad sávot kell biztosítani az első sírig. Az új temetők esetében kötelező a terület pontos felparcellázása, a sétányok megtervezése, környezetbarát szeméttároló létesítése, vízellátás, mosdó biztosítása, illetve légkondicionáló berendezéssel ellátott ravatalozó megépítése.

A temetők felszámolhatók, a műemléksírok kivételek

A temetők bezárására, felszámolására vonatkozóan a jogszabály rögzíti: egy használaton kívül levő temető legkorábban az utolsó temetést követő 30. évben számolható fel, alapos indoklás nyomán. Ilyenkor a temető felszámolását igénylőnek biztosítania kell az ott nyugvók földi maradványainak, illetve a síremlékeknek tisztességben végrehajtott átszállítását, egy erre kijelölt helyre. Ha egy temető helyei beteltek, a tulajdonosnak jogában áll bezárni azt, de előtte értesítenie kell az érintetteket a bezárás okáról, idejéről. A műemléknek nyilvánított temetőkre, sírokra a műemlékek sorsát szabályzó törvény vonatkozik. 

A rendezetlen sírokat két év után „elkobozhatják”

A jogszabály pontos előírásokat tartalmaz a sírhelybérlőkre vonatkozóan is. Bár nem rögzíti a bérlési ár és időszak határait, azt pontosan leszögezi, hogy a sírhelyet a hozzátartozóknak kötelességük gondozni. Amennyiben ezt két évnél hosszabb időre elmulasztják, a temető tulajdonosának, illetve fenntartójának, a sírbérlő írásos felszólítása után, jogában áll egyoldalúan felbontani a bérlési szerződést. E rendelkezés némi ellentmondásba ütközik, hiszen szintén e törvény szögezi le, hogy egy használatban levő sírhely megnyitása az utolsó temetést követő 7. évtől lehetséges. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hét évig hiába vonja vissza a temetőtulajdonos a sírbérlési jogot, mert az így „felszabadult” helyet úgysem adhatja át másnak. A sírhelybérlőknek amúgy számos jogot is biztosít a törvény. Mindenekelőtt az elhunytak temetésére vonatkozóan szögezi le, hogy a gyászszertartás a halott végrendelete vagy ennek hiányában a hozzátartozók rendelkezése szerint kell történjen. A temetés lehet egyházi vagy világi. A hozzátartozóknak jogukban áll kiválasztani a temetkezési szolgáltatót és pontos utasítást adni a gyászszertartás lebonyolítását illetően. A temetkezési helyet, szolgáltatást illetően a temetőtulajdonos (ill. -fenntartó) köteles tájékoztatással szolgálni az ügyfélfogadási időben. A sírhely bérlési idejének lejárta után, az elhunyt hozzátartozóinak elsőbbségi joga van a hely újraváltását illetően. Egyházi temető esetében a hozzátartozók felekezeti hovatartozása is döntő lehet az elsőbbségi jog biztosításában.

Vége a kórházi „halott-vadászatnak”?

A temetkezési szolgáltatókra vonatkozóan két alapvető rendelkezést tartalmaz a törvény. Elsősorban kötelességük az elhunyt végakarata, illetve a hozzátartozók rendelkezése szerinti szolgáltatást nyújtani. Továbbá újdonságként szerepel, hogy tilos a kórházak területén reklámozniuk szolgáltatásaikat. Erre vonatkozóan a törvény előírja: a kórházi halottas házban lista formájában fel lehet tüntetni a településen működő temetkezési szolgáltatók nevét, illetve telefonszámát. De tilos az egyéni reklám, illetve az is, hogy a kórházi személyzet befolyást gyakoroljon a hozzátartozókra a szolgáltató kiválasztását illetően.

5000 lejig terjedő büntetések

Az eredeti törvényszöveget, 2011-ben, a benne szereplő előírások mulasztása esetén alkalmazható büntetések hiánya miatt küldte vissza a parlamentnek az államelnök. A mostani törvényszövegben már a büntetések is szerepelnek. Ezek kizárólag a temetőtulajdonosokat illetve -működtetőket érintik. Így 500 és 1000 lej közötti büntetés róható ki rájuk, amennyiben nem állítják ki, illetve nem tartják be a temető működési szabályzatát, vagy új temető esetén elmulasztják a kerítés megépítését, vízellátás, mellékhelyiség biztosítását.

5000 lejig terjedhet a pénzbírság, ha a temetőtulajdonos elhanyagolja a temető gondozását: utak, zöldövezetek karbantartását, a parcellázást, illetve új temető esetében nem épít megfelelő körülményeket biztosító ravatalozót.

***

A temetőtörvény gyakorlatba ültetése a megjelenését követő 90. naptól várható. Egyelőre az utolsó aláírásra vár. Kétségtelen hiánypótlóként remélhetőleg némi rendet teremt a hazai temetők táján. Bár a román parlamentben születő sok más törvényhez hasonlóan ez sem törekszik a teljes rendtartásra, számos kiskaput hagyva a nagyvárosok központi temetőinek táján zajló sírhely-kereskedelem és a sírásói maffia számára. Ezek kizárása továbbra is teljes mértékben a temető tulajdonosának döntésén múlik!