Ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!

Vidáman nevető töklámpások világították be hétvégén a dévai Szent Antal ház udvarát, ahol az 55-ös Számú Kőműves Kelemen Cserkészcsapat tagjai meseerdőbe hívták meg a kiscserkészeket és jelölteket. A tökfaragás már délután elkezdődött, s mire beállt a sötétség, a lámpások már vígan sorakoztak a kerítés mentén. A gyerkőcök pedig annál is vígabban zsibongtak a Szent Antal Ház hittantermében, ahol János Zsuzsa őrsvezető és Zöldi Izabella irányításával népdalokat, cserkészjátékok tanultak, s néha vidám csatakiáltással jelezték, hogy igencsak jól érzik magukat.

Az udvaron közben lázasan folyt a készülődés. Erdős Amália és Vass Krisztina, a csapat két frissen végzett őrsvezetője Alice Csodaországban történetére szervezte meg az idei meseerdőt. Mire teljesen besötétedett, a daloló, játszó társaságból elindulhatott az első öttagú csapat a mesevilágba. Az első állomásnál magával Alice-szel találkoztak, akivel megosztoztak a zsugorító kekszen, és be is léptek Csodaországba. Nemsokára a mindig késésben levő nyúl toppant eléjük, a lelkükre kötve, hogy soha egyetlen percet se késsenek se iskolából, se máshonnan. Aztán a fán tanyázó vigyori macsek találós kérdéseit kellett megfejteniük. Innen vezetett az út Április Bolondjához, aki Kalapossal teázgatott, és jó tanácsokat kért a vándoroktól a gyógyteákat illetően. Utóbbiak közben azt is eldöntötték, hogy Kalaposnak az összes felpróbált fejfedő közül a cserkészkalap áll a legjobban. A hernyóval való találkozásra már az indulásnál felkészítették a vándorokat. János Zsuzsa őrsvezető ugyanis minden csapat lelkére kötötte, hogy nagyon vigyázzanak egymásra, és semmiféle gombából se egyenek. Így a hernyó nem tudta rávenni őket a gombakóstolásra. És végül eljutottak a Szív királynőhöz, akinek fondorlatos játékai nyomán a kártyakatonák kezére jutottak. Már szinte börtönbe vetették a meseerdő vándorait, amikor a griffmadár visszahozta őket a való világba, ahol finom kalács és meleg tea várt rájuk.  Mire az utolsó csapat is beért a falatozásra, már jócskán beesteledett. A felcsendülő esti ima után azonban még befért egy hálás csatakiáltás: Ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!