Fokozni kell az EU-s pénzek lehívását

Még nem veszett el minden Hunyad megye számára, hangsúlyozta ma Déván Borbély László környezetvédelmi miniszter. Az EU-s pénzalapok megmentéséhez azonban a megyei és helyi hatóságoknak javítani kellene teljesítményükön.

Hunyad megye számára 58 millió euró áll rendelkezésre a hulladékkezelésre, korszerűs szeméttelepek és víztisztító üzemek létrehozására, de a megyei tanács még nem kötött szerződést a szaktárcával. 24 megye már megkötötte a szerződést, 17 viszont még nem, s Hunyad megye utóbbi kategóriába tartozik. Amennyiben az év végéig a megyei tanács és a helyi hatóságok összeszedik magukat, a pénz nem vész el, noha az ügy továbbra is kényes. Lapunk részletesen beszámolt annak idején a PNL-s vezetésű megyei tanács és a PSD-s helyi szervezetek közötti mély nézeteltérésekről a korszerű szeméttelepekről.

Még rosszabb a helyzet a víz kapcsán. Itt még nagyobb összeg – olyan 100 millió euró – áll rendelkezésre, s Hunyad megyén kívül csak 3 más megye nem írta alá a szerződést a szaktárcával. A megyei tanácsnak alárendelt két vízszolgáltató – a Zsil-völgyi Apaserv és a megye többi részét ellátó Apaprod – el vannak foglalva az ISPA programok kivitelezésével, de ettől figyelmük nem kerülheti el a további jelentős EU-s pénzösszegeket, hangsúlyozta a prefektúrán tartott sajtóértekezleten Borbély László.

Más területen Hunyad megye sokkal jobban áll. Árvízvédelemre, a folyómedrek és a védőgátak megerősítésére idén több pénzt ruházott be a szaktárca a megyében, mint az előző öt évben együttvéve. Ezt viszont a szaktárca kezelte, nem a megyei tanács, s Hunyad megye nagyszerű teljesítménye nagy mértékben Dézsi Attila prefektusnak köszönhető, aki közbejárt a Borbély vezette minisztériumnál. Milyen fontos az ügyes, talpraesett prefektus, hangsúlyozta Borbély. Amúgy a környezetvédelmi minisztérium ruházta be a második legnagyobb összeget a megyébe az Elena Udrea vezette vidékfejlesztési minisztérium után.

Az RMDSZ-s miniszter nem ellenzi a nyersanyagok kitermelését, konkrétan az aranybányászatot – még ha ciántechnológiáról van is szó – csupán ahhoz ragaszkodik, hogy a kitermelés megfeleljen az EU környezetvédelmi előírásainak.. Svédországban és Finnországban, például, használnak ilyen technológiát, a cián arányát azonban olyan alacsony mértékre csökkentik, hogy az még baleset esetén sem károsítja a környezetet. Amennyiben Verespatakon is olyan fejlett technológiát alkalmaznak, a szaktárca támogatja az aranykitermelést, de második Nagybányát semmiképpen sem fogad el, hangsúlyozta Borbély.

Aki szerint a Hunyad megyei Csertésen már jövőre újjáindulhat az arany kitermelése. A ciánkoncentráció-csökkentés ugyanúgy feltétel, mint a Fehér megyei Verespatakon. Amúgy a csertési aranybányászat újraindítása ügyében megvolt már a közvita, Magyarországot és Szerbiát is értesítették, most a temesvári régiós környezetvédelmi központ technikai tanulmányát várják, illetve a hatástanulmány elkészítését. Amennyiben mindezek megfelelnek az előírásoknak, akkor az általa vezetett minisztérium még idén kiadhatja az engedélyt, mondta Borbély.

A miniszter ezután a dévai RMDSZ székhelyén a Hunyad megyei RMDSZ szervezetek vezetőivel folytatott egyórás megbeszélést, amelynek témája a jelenlegi politikai helyzet elemzése, valamint a jövő évi választásokra való felkészülés volt.