Amint a tegnapi lapszámunkban megjelent beharangozóban megígértük, visszatérünk a XI. Pécskai Disznótor eseményeire. Végigjártuk a csapatok standjait, amelyeken 11 óra tájban már javában főtt az abáló üstökben a hurka, a véres, a májas, illetve a disznófősajt alapanyagai. Ugyanakkor a kolbásznak való hús java is már le volt darálva, a csapatok tagjai gyúrták, ízesítették azokat.
Juhászék negyvenéves hagyomány szerint böllérkednek
A magyar csapat asztalánál Juhász István csapatvezetővel és a feleségével, Margitkával beszélgettünk. Amint kérdésünkre a hölgy elmondta, 40 éves hagyomány szerint készül a májas, a véres és a rizses hurka, amelyeknek az ízesítésekor ugyancsak hagyomány, hogy kikérik a háziasszony véleményét is. Miután egy-egy készítménynek a keverékét megkóstolja, és megfelelőnek találja, azt szokta mondani: tata, jól van, be lehet tölteni. Természetesen, ha kivetnivalót talál benne, azt is meg szokta mondani, mert maga meg sem kóstolja a pálinkát, miközben a férfiaknak illik egy keveset inni, hogy jobb legyen a csapatszellem. Juhászék már 40 éve minden télen vágnak disznót, amit a saját receptjeik szerint dolgoznak fel, soha, senki nem betegedett meg tőlük. A férjével azonban eldöntötték: elég volt, ez az utolsó disznótoruk, a következőket átengedik a gyerekeinek és az unokáiknak. A vasárnap közreműködött magyar böllércsapat tagjai, Nagy Attila, Balta-Tajcs Péter és Micu Alexandru, akitől meg is kérdeztük: román létére miért a magyar böllércsapatban szerepel? Mert minden csapattaggal jóban van, őket a második családjaként tiszteli, 4-5 éve együtt vágnak disznót – volt a válasz.
A szerb csapat nem versengett a fiatalokkal
A szerb csapatnál Teretean Traiannal beszélgettünk, aki elmondta: a hagyomány szerint, miután reggel ittak egy kevés „szíverősítőt”, közösen lefogták, leölték a disznót, a vérét is begyűjtötték, majd megpörkölték. A csapatból Milovan Crăciun hozzáfűzte: ők nem versenyeznek a fiatalokkal, hanem mindent alaposan meggondolva, nyugodtan tesznek évtizedek óta. Mert a disznóvágást nem szabad elsietni, összecsapni. Abban reménykedtek, hogy 14-15 órára mindennel elkészülnek.
A román böllércsapat standja egyben kiállítás is
A Pécskai Păstrătorii Traditiei román böllércsapattól Claudiu elmondta: minden csapat nagyjából hasonlóan vágja le a disznót, ízesíti a készítményeit, de minden csapat a maga szokásai, módszerei alapján dolgozik. A csapat tagjai Mocanu Lucian, Mişu Gherghel, Hedeşan Florin voltak, illetve a battonyai kollégák, akiknek a nevét nem tudta. Megmutatta az asztaluk előtt elhelyezett hatalmas fateknőt, amiben otthon le szokták sózni a szalonnát, a sonkákat, illetve mindazokat a részeket, amelyeket nem tesznek az abálóba. A standjuk valóságos kiállítás erejével hatott, hiszen békebeli bárd, kézi kolbásztöltő is megtekinthető volt rajta.
Antal Péter: a gasztrológiai hagyományokat kívánták bemutatni
Miután a szlovák stand képviselőjével is beszéltünk, illetve minden standon megtapasztaltuk az alkalmazott módszereket, a piaccsarnok benti nagytermében Antal Péter polgármesterrelés Miodrag Stanoiov alpolgármesterrel beszélgettünk a XI. Pécskai Disznótor hátteréről. Amint a polgármester úr hozzáfűzte, két évig, 2020-ban, illetve 2021-ben a járvány miatt nem tudták megszervezni, idén azonban kevesebb, azaz 4 csapattal (egy román, egy magyar, egy szlovák és egy szerb) szervezték meg. Mivel mind a négy csapat pécskai, a szereplésükkel megpróbálták bemutatni a Pécskán meghonosodott disznóvágási szokásokat. Mivel Pécskán a románok mellett magyarok, szerbek és szlovákok is több száz éve élnek együtt, szemléltetni kívánták, hogy az együtt élő nemzetiségek körében hogyan alakultak a gasztronómiai hagyományok.
Antal Péter polgármester hozzáfűzte, a disznótornak magyarországi vendégei is voltak, ugyanis Domaszék is egy képviseltette magát elárusító standdal. Amikor ugyanis 13 évvel ezelőtt elindult a pécskai disznótorok sorozata, azt egy uniós pályázat támogatásával szervezték a magyarországi Domaszékkel közösen. Utána maguk is többször jártak Domaszéken, ahol nagyon jól érezték magukat, tetszett a böllérverseny megszervezésének a módja. Utána minden évben saját költségvetésből szervezték meg a pécskai disznótort. Tizenhárom évig majdnem minden évben – kivételt képezett a járvány időszaka – ápolták a hagyományt, miközben népszerűvé is tették a gasztronómiai versenyt.
Igaz ugyan, hogy manapság már Pécskán sem vág mindenki minden évben disznót, de az emberek szeretnek eljönni, megkóstolni a hagyományos, disznótoros készítményeket. Ezúttal is reggelire sült vért és sült májat készítettek bőséges, párolt vöröshagymával, finom pécskai kenyérrel és savanyúsággal. 10.30 órától már meg lehetett kóstolni a finom sertéspörköltet. Ugyanakkor finom babgulyást is főztek, majd a főzőcsapatok és a szervezők 14 órakor bírálták el a böllércsapatoknak a készítményeit, amelyek kiváló minősítést kaptak. 15 órától a 2-es Számú Általános Iskola étkezdéjében egy közös ebéden vettek részt, ahol hagyományos, disznóvágási köménymagos levest, sült húst, sült kolbászt, és sült hurkát ehettek savanyúsággal, mindezt finom házi rétessel tetézték meg. Ott is kemencében sült a hagyományos rétes, amiből minden résztvevő ehetett.
*
A böllérverseny idején a magyarországi standon húskészítményeket, illetve a városbeli standon a híres pécskai kenyeret, egy másikon mézkészítményeket kínáltak eladásra.
A XI. Pécskai Disznótor sikere bizonyára nagy lendületet ad a nemzetközivé bővült gasztronómiai hagyomány további ápolásához.
Hozzászólások