Hagyományos termékek napja Nagybodófalván

Szeptember elsején, szombaton a nagybodófalvi templomtéren első alkalommal szervezték meg a Bodófalvi hagyományos termékek napját. 

A Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, a helyi református egyház és a Bálinci Polgármesteri Hivatal sikeres rendezvénye, amelynek keretében gazdatalálkozót, könyvbemutatót, folklórműsort és bográcsfőző-versenyt is tartottak, több száz helybéli lakost és bodófalvi elszármazottat vonzott az alkalomra szépen megtisztított templomtérre.

A bodófalvi dinnye ma is márkanév

Az elmúlt évszázadban Nagybodófalva hírét messze földre elvitte a bodófalvi dinnye. A dinnyetermelő hagyomány folytatója, Bors Zoltán lapunknak elmondta: a szájhagyomány szerint a telepesek 120 évvel ezelőtt a törnivaló paprikával és a hagymával együtt hozták magukkal a dinnyét is Nagybodófalvára. A bodófalvi dinnye színével is kitűnik a többi közül: az egyik közkedvelt helyi fajta a világos színű, sárgabélű görögdinnye.” Minden családnak megvolt a saját dinnyefajtája: a mi családunknak a zöldes tetejű, narancsbélű dinnye volt a hagyományos dinnyéje, más családnak kisebb, fehérebb fajta dinnyéje termett. Sajnos, amióta a rendkívül édes Crimson dinnyefajta divatba jött, csökkent a kereslet a sárgabélű dinnye iránt, hiába mondom a lugosi piacon, hogy ez természetes, ganéjban termett dinnye, amelytől nem fáj a hasa a fogyasztónak, inkább az édesebb fajtát keresik.” – mondta Bors Zoltán, aki szerint ma már főleg a Németországból hazatérő, innen kivándorolt németek kedvéért termeszti a sárga bélű gyümölcsöt, akik tíz-húsz dinnyével is megpakolják a csomagtartójukat. A dinnyetermesztés, annak ellenére, hogy az autópálya-építők és a borzok is dézsmálják a termést, jól jövedelmező – mondta Bors Zoltán, akinek friss, ropogós piros- és sárgabélű dinnyéi a Bodófalvi hagyományos termékek napján is nagy sikert arattak.

A bodófalvi birkapaprikás nem talált legyőzőre

Szombaton reggel rajtolt a bánsági magyar gazdák hagyományos bográcsfőző versenye, amelyre a két bodófalvi csapat mellett gátaljai, lugosi, pusztakeresztúri és végvári csapatok is beneveztek. Míg a vendégcsapatok bográcsában sertéspörkölt rotyogott, a gazdaegyesület biztosította alapanyagból a házigazda nagybodófalvi csapatok hagyományos birkapaprikást főztek a több száz fős vendégsereg számára. A zsűri végül a Békési István és Fésűs Sándor, illetve Kiss István és Tófalvi Bálint összetételű bodófalvi csapatok remekműnek sikeredett birkapaprikásának ítélték az első két helyet, míg a harmadik helyet a végvári Horváth János – G. Szabó Mihály babbal és pacallal ízesített sertéspörköltje érdemelte ki. A Lugosi Csángók Dezső Ferenc irányításával ínycsiklandó sertéspaprikást, a Gátaljai Szent-István Gazdakör csapata Csörgő Csaba és Lovászi Antal gazdaköri elnök vezetésével ízletes disznógulyást, a tizenöt tagú pusztakeresztúri csapat Tifán Miklós soros „főszakács” irányításával kiváló sertésgulyást főzött, sajnos, ők már nem fértek fel a dobogóra. A bográcsfőző verseny jó alkalom volt a bánsági magyar gazdáknak a vidám együttlétre, egymás főztjének és pálinkájának kóstolására, a hosszú aszályos nyár gondjának-bújának felejtésére.

„Ezt a könyvet a bodófalviak írták”

A nagybodófalvi kultúrotthonban nagy érdeklődés mellett tartották meg Kiss Károly ny. mezőgazdasági mérnök A Bodófalvi Gazdakör 1908–1949 című könyvének bemutatóját. A helyi magyar közösség számára rendkívüli jelentőségű eseményen, amelyen részt vett részt vett Craşovan Dănuţ bálinci polgármester is,a jelenlevőkre Isten áldását kérte Bálint István nagybodófalvi lelkipásztor és Higyed István ny. lelkipásztor. A háromszáz oldalas, gazdaköri alapszabályzatokat, belépési nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket stb. tartalmazó kötetet dr. Albert Ferenc professzor, a Mezőgazdasági Egyetem ny. tanára mutatta be a hallgatóságnak. „Ezt a könyvet maguk a bodófalviak írták” – hangsúlyozta Albert professzor, aki az 1982-ben telepített magyar református falu 120 éves történetébe ágyazva beszélt az 1908–1949 között működött bodófalvi gazdakörről. A szép kivitelezésű, számos kézirat, gazdaköri dokumentum másolatát tartalmazó kötet születéséről a könyv szerkesztője, dr. M-Kiss András és szerzője, Kiss Károly mérnök beszéltek. A kötet szerzője elmondta: 2007-ben egy lugosi gazdaköri találkozón ismerkedett meg Varga Lajossal, akinek édesapja egykor a Bodófalvi Gazdakör titkára volt, tőle kapta a könyv alapját képező, hosszú évtizedekig titokban a padláson őrzött gazdaköri dokumentumokat. „A bodófalviak 16 évvel a falu telepítése után olyan gazdakört hoztak létre, amelynek 1200-1300 kötetes könyvtára volt és vetőmagokkal látták el a környék gazdaköreit is! A bodófalvi gazdakör elnöke, Bakó Lajos az országos gazdaszervezet alelnöke volt akkoriban ” – hangsúlyozta Kiss Károly, aki arra hívta fel a figyelmet: a könyv fedőlapján látható bodófalvi ház, a Gazdakör egykori székháza a telekkönyv szerint máig a szervezet birtokában van és amennyiben újraalakulna a Bodófalvi Gazdakör, birtokába vehetné jogos tulajdonát. „Olvassák szeretettel ezt a könyvet, mert ilyen még nem jelent meg a gazdakörök tevékenységéről, és legyenek büszkék rá, mert ilyen gazdakör Temes megyében kevés volt! A tagság névsorát böngészve fedezzék fel nagyszüleiket, szüleiket, ismerjenek magukra és használják ki ezt az örökséget, amit őseik önökre hagytak!” – mondta Kiss Károly, aki jelentős, saját költségén kiadott dokumentumkötettel ajándékozta meg Nagybodófalva lakóit. „A Bodófalvi Gazdakör című könyvemből minden jelenlevőnek ingyen adok egy-egy példányt – de adományokat elfogadok, amit felajánlok a bodófalvi református templom felújítására!” – zárta mondandóját a szerző, aki a helyszínen dedikálta második gazdamozgalmi témájú kötetét.

Szőcs János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint sikeres volt a bodófalvi gazdatalálkozó, amelyen szép számmal vettek részt a bodófalvi gazdák és a helyi magyar közösség képviselői. „Van ma is gazdaélet Nagybodófalván, többen gazdálkodnak 5-10 hektáros területen, pedig a harc itt sokkal keményebb, többet kell dolgozni, de az emberek összetartóbbak, mint a gazdagabb részén Temes megyének!” – mondta Szőcs János – „Az esemény csúcspontja kétségkívül Kiss Károly könyvbemutatója volt, aki bevallotta, hogy ma járt először Nagybodófalván, mégis milyen szép könyvvel ajándékozta meg a bodófalviakat! A délután folyamán tartunk egy gyűlést, ahol értékeljük a gazdamozgalmat. Ennek legnagyobb eredménye az, hogy összetartunk, időnként összejövünk, meglátogatjuk egymást, de sajnos, a magyar gazdáknak Temes megye területén kevés beleszólásuk van a gazdasági életbe”.

A gazdatalálkozó és hagyományos termékbemutató folklórműsorral folytatódott, amelynek során az igazfalvi magyar és a bukaveci román néptánccsoport fellépésének tapsolhattak a jelenlevők. A gazdatalálkozó reggelig tartó bállal zárult, ahol a Szabó Béla vezette Angelis zenekar zenéjére hajnalig ropták a táncot a bodófalviak.