Hunyad megyében a magyarság mindig is kisebbségben volt, történelmi, kulturális öröksége mégis jelentős. Erről újabb bizonyosságot kaptunk a Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával, amikor Kun Árpád nyugalmazott református lelkész a megye magyar templomairól szóló kötetét mutatta be a dévai Magyar Házban.
A szerző jól ismeri a megyét, az évek során számos településen szolgált, vagy beszolgált olyan kis létszámú gyülekezetekben, ahol nincs állandó lelkipásztor. A kötetben azonban nemcsak református templomokat mutat be, hanem római katolikus és unitárius templomokat is, az információkat feleségével, Kun-Kriza Ilonával folytatott helyszíni barangolásai során szerezte, s a fényképek is akkor készültek.
A kötetben bemutatott 63 magyar templom története igen eltérő. Vannak ősrégi középkori templomok, mint például a tizenharmadik századi híres őraljaboldogfalvi református templom. Kevésbé ismert – még a magyarság körében is – az annál közel két évszázaddal régebbi algyógyi rotonda (kerektemplom), amely számos történész szerint nemcsak Erdély, hanem egész Románia legrégebbi megmaradt temploma! A református egyházhoz tartozó rotondát tavaly újították fel magyarországi anyagi támogatásból.
Vannak azonban a későbbi évszázadokban épült templomok – mint például az 1644-ben felszentelt vajdahunyadi református templom – vagy az 1867-es kiegyezés utáni boldog békeidőkben épített templomok is. Ilyen például a Zsil-völgyiek többsége, a vidék ugyanis lakatlan volt a tizennyolcadik századig, igazából csak a tizenkilencedik század második felében, a bányászat beindulásával népesedett be. A különböző felekezetű magyar templomok ugyanis folyamatosan épültek a történelem során, a tekintélyes múltra visszatekintők mellett újabb és újabb templomok épültek, ahogy bővült a gyülekezet. Hunyad megye legújabb magyar templomai a huszonegyedik században keletkeztek, mint például a 2008-ban felszentelt dévai unitárius és a 2010-ben felszentelt csernakeresztúri református templom.
Kötetében Kun Árpád azonban nem történelmi időszak, vagy felekezet, hanem földrajzi elhelyezkedés szerint mutatja be a megye magyar templomait. Amolyan útikönyvszerűen, a kötet ugyanis nem tudományos munka, hanem inkább a tágabb közösségnek szóló ismeretterjesztő kiadvány. Történelmi leírásokat és egyéb érdekes információkat nyilván tartalmaz, a szerző és felesége ugyanis sok munkát, időt és energiát szánt a megye magyar templomainak a felkutatására és bemutatására. Érdekes olvasmány mindenki számára.
Hozzászólások