Idén is a túlélés a cél

Közel 20 százalékkal nő idéntől a hazai tanügyben alkalmazott fejkvóta. Az elmúlt év utolsó hetében megjelent 993/2015-ös kormányhatározat értelmében az egy diákra eső normatív támogatás 2016 januárjától 3043 lej lesz, az eddigi 2520 lej helyett. Az összeg megemelése várható volt, hiszen az elmúlt évben gyakorlatilag 25 százalékkal nőtt a tanügyi alkalmazottak bére és a fejkvótás alapú finanszírozási rendszerben ehhez mindenképp hozzá kellett rendelni a megfelelő pénzalapot.

A tanintézmények vezetői szerint azonban a megemelt fejkvóták sem fedezik a reális kiadásokat. – A kormányhatározat tavaly december 24-én lépett érvénybe (egy nappal korábban jelent meg), tehát még nem volt időnk pontosan felmérni a hozadékát. De nyilvánvaló, hogy az összeg nem növekedett olyan mértékben, hogy megoldja a minden évben jelentkező költségvetési hiányokat– közölte tegnap Balogh Botár Károly Csaba, a dévai Téglás Gábor elméleti Líceum igazgatója. A fejkvóta alapján kiutalt összegből ugyanis a tanintézményeknek fedezniük kellene a béralapot, illetve a járulékos költségeket, jó esetben némi fejlesztést is. Az iskolák többsége azonban még a tanárok fizetését sem tudja kispórolni a normatív támogatásból. – A jelenlegi helyzetben minimum 1000 diákja kell hogy legyen egy tanintézménynek ahhoz, hogy a fejkvótás rendszerrel szinten tudja tartani magát. Ilyen iskola azonban kevés van, városi szinten is, vidéken pedig gyakorlatilag nincs is. A kisebbségi oktatásban úgyszintén kis létszámú osztályokkal működünk. Természetes, hogy ilyen helyzetben lényegesen több a kiadásunk. Hiszen nem mindegy az, hogy osztályonként 28 vagy 15 diák után jön a fejkvóta. 600 diákkal szinte ugyanannyi alkalmazottra van szükség egy iskolában, mint 1000 diákkal, a bejövő összeg azonban lényegesen különbözik. Tehát a fejkvótás rendszer elvileg nem rossz, de a jelenlegi alkalmazása teljesen el van szakadva a realitástól – véli a dévai magyar oktatási központ aligazgatója.

A hazai kirakat-törvényekhez igazodva, a fejkvótás támogatási rendszerben is megjelenik a vidéki iskoláknak, a szakoktatásnak, valamint a kisebbségi oktatásnak járó korrekciós mutató. Utóbbi esetében ez 15, illetve 25% közötti többletet jelent, ami azonban messziről sem fedezi a reális többletköltséget. – Kisebbségi oktatás esetében valóban picit magasabb a fejkvóta, de ez csupán a magasabb óraszám kifizetését fedezi, hiszen a többségi iskolákban egy diák átlagosan 28 tanórán vesz részt hetente, az anyanyelvű oktatásban pedig heti 32 órája van. Az a 15, illetve 25 százalékos pótlék tehát ezt az óra-többletet fedezi. A kis létszámú osztályokból adódó anyagi gondokon azonban semmit sem segít – állítja Balogh-Botár Károly Csaba. Véleménye szerint tehát a hazai tanügyben idén sem enyhülnek az anyagi gondok. Az iskolák többségében még jóval az év vége előtt el fognak apadni a béralapok, a járulékos költségekre (fűtés, víz, gáz stb.) vagy fejlesztésre pedig egyetlen fitying sem jut a normatív támogatásból: A fejkvótás rendszer nem egy rossz elképzelés. Ellenben az alkalmazásakor figyelembe kell venni a realitásokat. Elsősorban a törvény által engedélyezett kis létszámú osztályok, iskolák fenntartását, az évközben jelentkező általános béremeléseket, illetve azokat, melyek a tanügyi alkalmazottak továbbképzése nyomán adódnak. Nem tudom, hogyan lehet elvárni a tanintézményektől az ésszerű gazdálkodást, a fejlődést olyan körülmények között, mikor már az év elején látni lehet, hogy a pénzkeret a jelenlegi helyzetben fellépő költségekre sem elegendő. Hiányos költségvetéssel még a szinten tartás is nagy teljesítmény. Sajnos úgy néz ki ez az esztendő is erről fog szólni.