Idén egy fityinget sem adtak a feltárásra

Jövőre talán elkezdődik a Világörökség részeként számon tartott 2000 éves dák főváros felé vezető út leaszfaltozása – adott hangot a hétvégén reményének Vladimir Brilinsky, a Sarmizegetusa Regia erőd gondnoka. Szombaton ugyanis több mint ezerfős turistaáradatot kellett fogadnia a Kudzsíri-havasok bércei között, az UNESCO védnökség alatt álló hajdani dák fővárosban rendezett nyílt nap alkalmával. – Kénytelenek voltunk közlekedési rendőrök szerepébe bújni és úgy irányítani a forgalmat az erődhöz vezető zötyögős úton, ahol több száz autó vezetője keresett megfelelő parkolóhelyet – mesélte a dák erőd gondnoka. A Hunyad Megyei Tanács ugyanis már 2011 óta szervezgeti a Kosztesdtől Sarmizegetusáig vezető 18 kilométeres erdei út javítását célzó versenytárgyalást, de eddig még eredménytelenül. Így a megye legjelentősebb ókori műemléke igencsak nehezen közelíthető meg.

Ennek ellenére, az augusztus 9-re meghirdetett nyílt nap keretében több mint ezer turista látogatta meg az erődítményt, melyet a korábbi évekhez képest némileg jobb állapotban találtak. – Tavaly elkezdtük a buja növényzettel benőtt falak letisztítását. Eddig 7 hektárnyi területet sikerült rendbe tenni a 18,3 hektárból. Igyekszünk az év végig befejezni a munkát, amennyiben az időjárás megengedi. Ezzel párhuzamosan azonban szeretnénk uniós pályázatot benyújtani a hajdani dák főváros helyreállítása végett – fogalmazott a műemlék gondnoka.

Az 1200 méter magasan fekvő dák főváros Kosztesdtől délkeletre, a Városvíz-patak két forrásága között magasló Gredistye hegyen épült fel, melyet a dákok Kogainon néven szent helyként tiszteltek. A feltevések szerint az első település Burebista idejében épült, majd mintegy száz évvel később, Decebal uralkodása idején fejlődött a dák állam vallási, politikai és gazdasági központjává. Miután 160-ban a rómaiak heves ostrom nyomán bevették a várost, a romba dőlt falakat kijavították, sőt a váron kívül egy római fürdőt is építettek. Az egykori királyi székhely 2,5-3 méter magas várfallal kerített háromhektárnyi területből állt, melyhez lakóházakból és műhelyekből kialakult polgári település tartozott, illetve a részben ma is álló szentélyövezet. Utóbbi két nagy építkezési korszakban keletkezett és hét négyszög alakú, illetve kör alakú szentélyt foglal magába. A köröket andezit és fa oszlopokból rakták ki. Itt található a kőből kirakott nap-forma is, mely különleges jelentőséggel bírt a dák kultúrában.

A szombati nyílt nap alkalmával a turistáknak alkalmuk volt háromdimenziós vetítésen megismerni a hajdani dák várak rekonstruált formáját is. – A program egyik legvonzóbb pontja volt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem szakos hallgatóinak bemutatója, melyen 3D-s vetítéssel ismertették mind a hat dák várat. Nagy érdeklődés övezte továbbá a tavaly véletlenszerűen felszínre került ékszer-matrica lelőhelyét is – mondta Vladimir Brilinsky. Az említett leletet tavaly felhőszakadás mosta ki egy tövestül kiszakított fa gyökerei közül. A helyszínen intenzív ásatás indult, melynek nyomán egy első századi lakóházat és ékszerészműhelyt sikerült feltárni. Pontosabban csak részben történt meg a feltárás, mivel az idei ásatásokra az illetékes hazai intézmények egyetlen fityinget sem fordítottak. – A kolozsvári Nemzeti Történelmi Múzeum kutatója, Gelu Florea professzor néhány lelkes régésszel és önkéntes egyetemistával, saját költségre, illetve minimális szponzorálásból végezte az idei ásatásokat. Sajnos azonban így csupán három hetet tudtak e munkára szánni, bár bőven lett volna még feltárnivaló – mondta a világörökség részét képező műemlék gondnoka. Reményei szerint a következő egy-két évtizedben az 1999 óta UNESCO védnökség alatt álló dák várak lassan megkapják az őket megillető odafigyelést a hazai intézmények részéről, és ennek nyomán sikerül befejezni a monarchiabeli 19. században elindított ásatásokat.