Javuló körülmények, emelkedő diáklétszám

Évről évre jobb körülmények között tanulhatnak a Hunyad megyei magyar diákok. Szinte nincs olyan iskola, vagy tagozat, ahol az utóbbi években ne történt volna valamilyen korszerűsítés. 

A tantermeket felújították, a bútorzat is korszerűbb, a játszóterek is szebbek, jobbak, a laboratóriumok és könyvtárak helyzete is javult. S nemcsak a 2005-ben újonnan alakult, s folyamatosan korszerűsödő dévai Téglás Gábor iskolában, hanem a megye többi településén is.

Hasonló előrelépés történt a pedagógusgárda terén is, manapság már alig akad szakképzetlen tanár, tanítónő, ismertette a helyzetet Lengyel Izabella, Hunyad megye kisebbségi tanfelügyelője.

A diáklétszám azonban 1100 körül állandósult az utóbbi években. Kisebb ingadozások természetesen vannak, idén, például 1095 gyerek tanul magyarul (óvodásokkal együtt), míg az előző tanévben az összlétszám 1123 volt. Ennek ellenére a kilátások meglehetősen jók, óvodába és elemi osztályokba az utóbbi két évben több gyereket írtak be, amint a következő táblázatok is mutatják.

Magyar óvodák 9 településen működnek, a következő gyermekszámmal: 

Település

Diáklétszám

Déva (TG iskola)

111

Csernakesresztúr

23

Vajdahunyad

49

Rákosd

12

Szászváros

39

Pusztakalán

30

Petrozsény

80

Vulkán

15

Lupény

11

Összesen

370

Az előző évben a megyében összesen 360 gyerek járt magyar óvodába, idén 10-zel többen.

Elemi és általános iskolákba a diáklétszám a következő:

Település

I. oszt.

II. oszt.

III. oszt

IV. oszt

V. oszt

VI. oszt

VII. oszt

VIII.oszt

Déva

29

28

18

13

48

35

39

39

Csernakeresztúr

5

6

7

5

-

-

-

-

Vajdahunyad

12

5

13

5

11

2

14

2

Szászváros

7

13

4

5

-

-

-

-

Petrozsény

25

15

11

14

19

15

12

10

Vulkán

-

2

2

6

-

-

-

-

Lupény

3

8

1

6

3

2

6

7

Összesen

81

77

56

54

81

54

71

58

Amint a táblázatból is kiderül, tavaly és idén több diákot írattak első osztályba, mint az előző két évben, így az elsősök és másodikosok száma lényegesen nagyobb, mint a harmadikosoké és negyedikeseké. Mindenekelőtt a dévai Téglás és a petrozsényi iskola esetében javult a helyzet, a többi településen viszont az éves ingadozások jellemzők. Ott a diáklétszám mindenekelőtt a demográfiai változásoktól függ, egyes években több magyar gyerek született, másokban kevesebb, ami hat évvel később, a beiskolázásnál látszik meg, véli Lengyel Izabella, akitől a számadatok is származnak. Szerinte a vajdahunyadi nagy eltérések is ennek tudhatók be. A 12 elsős azt jelenti, hogy a kohászvárosban külön első osztály indult, külön harmadik is van, s csupán a második és negyedik osztály működik összevontan.

A bányavidéken a Böjte Csaba atya alapítványa égisze alatt működő iskolában a diáklétszám évről évre javul, legalábbis elemi oktatás szintjén, a szomszédos Vulkán és Lupény esetében viszont a magyar elemi oktatás diákbázisa nem kimondottan szilárd. Általános iskolai szinten már egyesült a két iskola, a vulkáni diákok ugyanis Lupényban folytatják tanulmányaikat. Amúgy az eset nem egyedi, a csernakeresztúri és szászvárosi gyerekek a dévai Téglásba járnak ötödik osztálytól.

Végül középiskolai szinten a diáklétszám a következőképpen alakul a dévai Téglás iskolában, ahol Hunyad megye egyetlen magyar líceuma működik: 

IX. oszt

X. oszt

XI. oszt

XII. oszt

XIII. oszt

58

43

49

33

10

Ide azonban az egész megyéből jönnek diákok, Vajdahunyadról és a Zsil-völgyéből egyaránt, sőt, a kilencedikesek között van egy-egy Temes, Fehér és Hargita megyei diák is.

Vonalat húzva, a helyzet meglehetősen derűs, a magyarokat és románokat egyaránt érintő országos demográfiai válság ellenére Hunyad megyében több a magyar óvodás, elsős és másodikos diák. Remélhetőleg jövőre még jobb lesz az utánpótlás.