Jó irányba terelni életüket

November 11-i lapszámunkban, Megjavították Metzék házának fedelét címmel közölt helyszíni tudósításunk nyomán két olvasónk üzemképes, hagyományos mosógépet, míg egy lelkes, tettre kész fiatalember szinte új, nagy méretű szőnyeget ajánlott fel a simonyifalvi Metz családnak, de pénzt is kilátásba helyezett nekik, tűzifavásárlásra, és több mint 100 lejért édességet vásárolt az 5 gyermek számára. 

A felajánló személyesen kívánta átadni mindezt a szőnyeggel, illetve egy nagyobb csomag mosóporral együtt. A munkahelyéről kölcsönzött kisbusszal kedden Simonyifalvára utaztunk, ahova magunkkal vittük az egyik kedves olvasónk által felajánlott mosógépet is.

Metzék tárva-nyitva álló utcaajtajából tett kurjantásainkra az idősebb Jolán, a háziasszony került elő. A házban éppen áramszünet lévén, az egyetlen lakószobájukban olyan sötétség fogadott, hogy a homályból alig tudtuk kivenni az ágyban, betegen fekvő házigazdát, Metz Jánost, a mellette álló leányát, Novák Jolánt, valamint a másik ágyban alvó legkisebb gyermeket. Hiába húzták el a függönyt, a világosság sehogy sem akart beáradni. Ezzel együtt, a mennyezeten éktelenkedő, alaposan leereszkedett fekete beázás, illetve az odú nyomorúsága annyira sokkolták az addig lelkes fiatalembert, hogy szóhoz sem tudott jutni. Kérdésünkre, hogy a tetőnek a polgármesteri hivatal alkalmazottai által történt megjavítása óta miért nem vakolták vissza a mennyezet sártapaszát, a férfi a gerinc-betegségére hivatkozott, míg idősebb Jolán a javítómunkásoktól várta volna azt el. A ház többi helyiségében sem jobb a helyzet: a folyosón is lóg a mennyezet, míg az utcafronton lévő két helyiség egyikében, a tavaszi nagy segélyszállítmány alkalmával a gyermekek és a fiatalasszony számára berendezett szobának a mennyezetéről is 3 helyen lehullt a sártapasz. A helyiséget továbbra sem lakják, mert ott nem lehet tüzelni, csakhogy a nyáron sem lakták. A lelkes fiatalember arcáról akkor lohadt le végképp a reménysugár, amikor idősebb Jolán megmutatta, hogy az üresen álló utca felöli szoba gödrös, ujjnyi repedésektől barázdált földjére akarják teríteni az új szőnyeget. Amit eredetileg az otthoni gyerekszobába szántak, csakhogy úgy érezték, Metzéknél nagyobb szükség van rá…

A háziasszony, miután kifejtette a férje megromlott egészsége miatti aggodalmait, megköszönte az ajándékokat. Ígérete szerint, a mosógépet rendeltetésszerűen, az általunk ismertetett biztonsági előírásoknak megfelelően használja a gyermekek ruháinak a mosására. Karácsonyra viszont köszönettel elfogadnának némi tartós élelmiszert a gyermekeknek, akik kedden délelőtt iskolában, óvodában voltak.

Hazafelé jövet, Tőzmiskén betértünk a polgármesteri hivatalba, ahol az alkalmazottaktól megtudtuk: a Simonyifalvára érkezésük óta eltelt közel egy év alatt, ifjabb Jolán nem volt képes ideszóló személyazonosságit szerezni, ami egyetlen akadálya a szociális támogatás itthoni folyósításának. Kérésünkre megígérték, segítenek a személyazonossági ügy elrendezésében.

Ugyanakkor egyre bizonyosabbá válik: a 8 tagú Metz–Novák család saját erőből talán soha nem tud talpra állni, noha a két idős ember nyugdíja, illetve a gyermekek után kapott állami támogatás havonta, összesen 800 lej bevételt jelent számukra. Ami nem látszik meg rajtuk, ők fokozott törődést igényelnének, összefogva, az életvitelüket kellene jobb irányba terelni.