Káosz a világban, és bennünk

Kedves régi hölgyismerősöm (jó negyven éve gyermekeink egy osztályba jártak az aradi 1-esben, majd a „magyar”, akkoriban még román–magyar középiskolában, a lánya ma egyetemi tanár) a kedd esti, a Jelen nyári kertjében lezajlott, hangulatos előadás után elárulta, azt mondta barátnőjének, hogy: „Kíváncsi vagyok, mit fog erről írni Jámbor”. A válaszom az volt: magam is kíváncsi vagyok. Ugyanis majdnem teljesen ismeretlen területen mozogtam.A káosz (magyarra, nagy vonalakban zűrzavarként fordítható) fogalmáról és jelentéséről ugyan régóta tudok, de hogy a fizikatudomány megközelítésében mit jelent, arról nagyon hézagos (hogy ne mondjam: semmilyen) elképzeléseim vannak. Tegnapelőtt este óta kicsivel, de csak valamicskével többet tudok róla. Pedig az előadó, dr. Benczik Izabella, az Egri Eszterházy Károly Egyetem docense (a cím eggyel a professzor alatti) mindent megtett azért, hogy a káoszelmélettel megismertesse hallgatóit.De hogy került „Iza” Aradra?Úgy, hogy innen indult; egykori osztálytársnője hívta meg előadásra. Iza időnként hazajön két szép ikerfiával, idős édesanyja ma is itt él. (Édesapja, e sorok írójának régi ismerőse találkozásainkkor büszkén mesélte lányának legújabb tudományos állomásait.) Izabella Aradon végezte a középiskolát, a mostani Csikyben, azután vagy három évig itt is tanított. Aztán – hála a sorsnak vagy véletlennek – „nyakába vette a világot”, s a világhíres drezdai (Németország) Max Planck Intézetben, Cambridgeben (Anglia), egy brazíliai meg egy mexikói egyetemen stb. tevékenykedett, tanult, kutatott. Doktori disszertációját a káoszelméletről írta.  De mi is az a káoszelmélet?A tudatlan újságíró a mondhatni végtelen tudású internethez fordul egy akármilyen kérdés tisztázásához. És mit olvas a magyar nyelvű Wikipédián (bőven megérdemelné, hogy támogassuk, tehetségünkhöz mérten anyagilag is!)?: „A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést.”És a többi. Világos, nemde?Számomra – nagyjából tisztában vagyok korlátaimmal –, nem egészen, de a Kedves Olvasó nálam sokkal műveltebb rétegének, talán. ***Dr. Benczik Izabella tegnapelőtt este olyan témáról értekezett egy órán át (magam legalább még egy óráig szívesen meghallgattam volna), ami számunkra újdonság. Nem értettem ugyan egészen (biztosan nem a kitűnő előadó hibájából), de hát megállapítottam: nem nőttem fel, és már bizonyára nem is fogok felnőni hozzá.A mai idősebb nemzedék már aligha tud újjászületni. Ha a fiatalabb tudna, azt nagy örömmel üdvözölném.Azt azonban megtudhattuk, hogy a káoszelméletnek számos (akár számtalan) gyakorlati alkalmazás előtt nyílik lehetősége. A terület új, kutatás alatt álló, s pillanatnyilag még nem egyértelmű, hogy hová, merre kifutó következményei lesznek.Ha megérjük a következő félszázadot, biztosan többet tudunk majd róla.