Kihívások éve

Létszámunk csökkent, lemorzsolódunk, de nem adhatjuk fel, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke a hétvégi, dévai Melite református gyülekezeti központban tartott évindító megyei küldöttgyűlésen. A nemrég nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok nyilván nem okozhatnak örömet, de túlzás lenne nemzethalálról beszélni. Az előzetes adatok szerint az erdélyi magyarság létszáma meghaladja az egymillió főt, ami több mint néhány EU-s tagország teljes népessége. Sokan elmentek, de még többen megmaradtak, az erdélyi magyarság továbbra is erős, összetartó, jövőt építő közösség marad.

Ráadásul az előzetes adatok aligha tükrözik a valós helyzetet, közel két és fél millió lakosnál nem szerepel a nemzetiség, anyanyelv és vallási hovatartozás, ami rendkívül nagy szám. Ezen két és fél milliós kategóriában bizonyára magyarok is vannak, feltételezhetően nem is kevesen, amennyiben az országos arányokat vetítjük, akkor olyan 150 000-en közülük magyarok lehetnének.

A szórványban minden valószínűséggel jelentős a létszám-csökkenés, erre számítottunk, nem újdonság számunkra. A népszámlálás megyei adatai minden bizonnyal azt fogják visszaigazolni, amit mindannyian érzünk, hogy Dél-Erdélyben nem a magyar közösségnek kedveznek a demográfiai folyamatok. Ennek tudatában kell a jövőt megtervezni, a jövő stratégiákat a megfogyatkozott létszámú magyarságra kell építeni, arra alapozva kell felkészülni a 2024-es megpróbáltatásokra. Az idei év amolyan felkészülés a jövő évi választásokra. 2024 precedens nélküli választási sorozatot hoz, május 26-án európai parlamenti választásokkal indul a megmérettetések sora, majd ősszel következnek a helyhatósági, parlamenti és államelnöki választások. A szórványban zárni kell a sorokat, és alaposan fel kell készülni a kihívásokra. Másképp nehezen lehetne sikerre számítani.

Az arra való felkészülés során Winkler Gyula négy prioritást fogalmazott meg az idei esztendőre. Mindenekelőtt a közösséget kell visszaszerezni, azt az aktív közösséget, amely nem heverte még ki a koronavírus-járványt – kevesebben járnak templomokba, kulturális előadásokra, közösségi rendezvényekre, mint például 2019-ben. Ehhez ki kell lépni a székházakból, különféle rendezvényekkel, új kezdeményezésekkel kell visszaszerezni a közösséget. Déván is, Vajdahunyadon is már jelentős lépéseket tettek ez irányba, a két város magyar házaiban egyre több közösségi rendezvényt szerveznek, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, s ez bizonyára más településeken is sikerülhet. Ezen felül a magyarság eddig passzív rétegeit is fel kell keresni, akár személyesen is, ajtóról ajtóra kopogtatva. A szórványban túl kevesen vagyunk, minden magyarra szükség van. Harmadik prioritásként Winkler az RMDSZ-tevékenységek népszerűsítését nevezte meg, mindenekelőtt a közösségi média modern eszközeivel, mivel egyre többen használják, s egyre több időt töltenek a virtuális információs térben, s nemcsak a fiatalok. Végül a Szórvány–Székelyföld partnerségbe is új lendületet kell vinni, szorosabbra fűzni az együttműködést, kölcsönösen tanulni egymás tapasztalataiból.

Fogyatkozó létszáma ellenére a szórvány fontos marad az RMDSZ számára, amit az április végén, Temesváron rendezendő kongresszus is jelez, amelynek Hunyad megyei küldöttjeit is megválasztották. Ugyanakkor a szórvány számára is kiemelt fontosságú az RMDSZ kormány-szerepe, önerőből ugyanis az itteni magyarság képtelen fontos adminisztratív tisztségek elnyerésére, nincsenek polgármestereik vagy megyei tanácselnökeik. A magyarság ügyének érvényesítéséhez kiemelt szerep jut a kinevezett tisztségeknek, ezek viszont az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételétől függnek. A helyi román vezetők is másképpen tárgyalnak a szórványmagyarság képviselőivel, ha utóbbiak miniszteri tárcákat vezető kollegák támogatására számíthatnak, ahogy a megyei, vagy helyi intézmények vezetőinek beszámolójából is kiderült. Mindhárom RMDSZ-es miniszter – Cseke Attila, Tánczos Barna és Novák Eduárd Károly – például megfordult Hunyad megyében az itteni magyar vezetők meghívására, tudomást szereztek az itteni problémákról, tárgyalásokat folytattak a helyi és a megyei vezetőkkel. Vagyis a kormánykoalícióban való részvétel révén a Hunyad megyei – és általában a szórvány – magyarság súlya felértékelődött, s erre alighanem a jövőben is szükség lesz.