Kiscserkész-tanyázás Bábolnán

A 101 kiskutya története szolgált idén keretmeseként a dévai 55-ös Számú Kőmíves Kelemen Cserkészcsapat kiscserkész-tanyázásán.

– A gyermekek nagyszerűen beleélték magukat a mesébe. A 11 kiscserkészünk dalmát kutyakölyök szerepébe bújt, a tábori élet megszervezésében segédkező nagyobb cserkészek pedig többnyire emberi szerepeket vállaltak a történetből. A csúcspontot Szörnyella hajnali támadása jelentette, de a bátor kutyakölykök nem hátráltak: legyőzték, elkergették az ijesztő mesehőst – számol be a jó hangulatú táborozásról Daradics János csapatparancsnok.

A hétvégi program megszervezésében kapóra jöttek a helyszíni adottságok is: a csapat ezúttal a bábolnai termálvizes medence környékén vert sátrat, így a napi program nagyjából a játék és fürdés váltakozásából állt. – A portyázást ezúttal „úszóleckék” helyettesítették, és igyekeztünk olyan játékokkal előrukkolni, ami újdonság a kiscserkészek számára, ugyanakkor csapatépítő és nevelő hatásuk is van. Minden vetélkedőben a nyertes csapat kiskutyái egy-egy újabb pöttyel gazdagodtak, amire rendkívül büszkék voltak mindannyian – számol be a csapatparancsok. Mindkét este, a cserkészhagyományokhoz híven, tábortűzzel zárult. – A magyar cserkészetben a tábortűz nem csupán szórakozásra szolgál. Népünk hagyományaiban, kultúrájában fontos szerepet tölt be a tűz. Mágikus ereje ma is hatalmába keríti az embert. Az évszázadok során a tűz köré telepedőkből mindig előjött egy-egy mese, régi történet. Itt könnyebben megy a dalolás, és bátrabban feltörnek a mélyebb érzések, gondolatok – mondja Daradics János, hozzátéve: ez alkalommal is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a tábortűz mellett régi népdalokkal és hagyományos, közösségépítő játékokkal alakítsák a kiscserkészek szívét, lelkét.

A kiscserkész-tanyázáson idén négy szülő is részt vett, akik saját bevallásuk szerint legalább annyira jól érezték magukat a táborban, mint gyermekeik. És meglepődve tapasztalták, hogy az otthon néha túldédelgetett apróságok milyen talpraesetten tudnak kipattanni a sátorból, akár hajnalban is, örömmel elkészítik ebédjüket, elmossák az edényeiket és az otthoni lustaságnak, nyafogásnak két napig szinte nyoma veszett. S a jókedvből, szorgalomból talán otthonra is maradt.