Kolc várának helyreállítását reméli a polgármester

Önkormányzati tulajdonba venné Kolc várát Malomvíz polgármestere. Flavius Dilertea, a Retyezát aljában fekvő település elöljárója a turizmusban látja Malomvíz és a hozzá tartozó tíz hegyvidéki falu felvirágoztatásának a lehetőségét. A Kis-Sebes jobb partján, 726 m magasságban meredő sziklaszirtre épült szuszényi vár nem csupán festői környezetének, de a falait övező legendáknak köszönhetően is vonzó célpont lehetne a Dél-Erdélybe látogató turistáknak. Bár regénybeli leírása nem felel meg tökéletesen a valóságnak, sokan a 15. században épült Kolc várát tartják a Várkastély a Kárpátokban című népszerű Verne-mű ihletőjének. A regényt számos kiadás alkalmával Kolc várának képével illusztrálták. És itt kelt szárnyra a három tündér, illetve a hűséges Kendeffy Ilona legendája, melyek az omladozó falak között is életre keltik a múltat.

A község polgármestere azonban ennél többet szeretne. A nyár folyamán helybéliek segítségével kiszélesítették a sziklaszirtre vezető ösvényt, visszavágták az elburjánzott növényzetet és a polgármesteri hivatal levélben fordult a Művelődési Minisztériumhoz, annak lehetőségéről érdeklődve, hogy miként vehetné át az önkormányzat a műemlékek jegyzékében LMI 2004-HD-II-a-A-03458 kóddal bíró lovagvárat. Dilertea ugyanis lehetőséget lát a vár helyreállítására, ám az uniós alapok megpályázásához önkormányzati tulajdonban szeretné látni a műemléket.

Lupescu Radu történész szerint a szuszényi vár csak nagyon kevés alkalommal szerepel írott forrásokban. Történetéről keveset tudni. A Hunyad megyei Hátszeg kerületben fekvő Malomvíz a 14. század óta a Kendefi család birtokát képezte, a falu körül a család terjedelmes uradalmat alakított ki. A vár nem kimondottan Malomvízen, hanem valamivel délebbre, Szuszény falucska határában épült. 1501-ben említik először, utalva egy 1493 körüli eseményre. Ekkor még csak toronyként szerepel. 1519-tól már várnak nevezik. A Kendefi család, ha nem is lakott a várban, de itt őrizte vagyonát, amire egy 1511-es adat utal. Alkalomadtán a környék más jobb módú családjaival ide húzódtak vissza a törökök elől.  Szinte Gábor 1893-ban közölt részletes leírása szerint a helyi terméskőből épült vár, mintegy 100 ember befogadására volt alkalmas. A 19. század végén a várfalak még szilárdan álltak, a háromszintes öregtorony keleti falán látni lehetett a kandalló nyomait és faragott kőből készült ablakkeretei is ott díszelegtek még. Valószínűleg a 18. századtól vált teljesen elhagyottá. Előbb zsindelyes tetőszerkezete roggyant meg, majd a falak lassan omlani kezdtek. Még 1957-ben Octavian Floca is részletes leírást közöl a várról, az akkor relatív épségben álló falak alapján. Ma azonban már egyre kevésbé vehető ki a vár alaprajza. A megroggyant lovagvár mégis vonzza a turistákat. Évente több százan keresik fel a vadregényes tájon strázsáló Kolc várát. Helyreállítása esetében minden bizonnyal a hegyvidéki- és a kultúrturizmus vonzó célpontjává válhatna.