Konstruktív vita, reményteljes kilátások

Hétfői lapszámunkban Maratoni MKT-ülés a Bábszínházbanfelcímmel megjelent helyszíni tudósításunkat azzal zártuk, hogy az RMDSZ Arad megyei szervezetének a közgyűlésére visszatérünk.

Nos, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő beszámolóját követően a Megyei Küldöttek Tanácsának az elnöke, Hadnagy Dénes beszámolója előtt kifejtette: igaz ugyan az ülés határozatképes, de jó lenne, ha az MKT-tagok minél nagyobb számban vennének részt, hogy az itt elhangzottakat a környezetükben hatékonyabban terjeszthessék. Mert megvan ugyan a részvételi jogunk, ami viszont bizonyos kötelességekkel is jár, hiszen csak a jelen lévők vehetnek részt a határozatok meghozatalában.

A továbbiakban Bölöni György megyei tanácsos, a Megyei Önkormányzati Konferencia elnöke ismertette a legutóbbi helyhatósági választások eredményei alapján összeállt 55 tagú fórum, illetve annak a szűkebb testülete, a 14 tagú Önkormányzati Tanács működési feltételeit, majd kitért a Menyházán megszervezett 3 napos tanácskozás részleteire, eredményeire. Fontos hozadéka volt az a szakmai képzés, ahol az RMDSZ Országos Ügyvezető Elnökségének a tagjai tartottak előadásokat. A tavalyi konferencia hasznos volta, az idei, képzéssel egybekötött tanácskozás megszervezését is megkívánná. Az Önkormányzati Tanács szükség szerint, évente többször is összeül. Az idei szűkösebb megyei, illetve az önkormányzatok költségvetései a kormány logikátlan határozatán múlott, miszerint büntette azokat az önkormányzatokat, amelyek már tavaly félretették az idei beruházási projektek finanszírozásához szükséges pénzt. Ezzel együtt, az RMDSZ-es önkormányzatok még így is a megyei átlag fölött részesültek. A megyei tanács költségvetési keretének mintegy 10%-át kapták, miközben a magyarság számaránya megyei szinten 8,5%. Azzal együtt, hogy a megye idei költségvetési kerete a tavalyinál 40%-kal kevesebb. Ezen kívül, a megyei magyarság szempontjából két beruházás is beindul: a Nagypereg–Nagylak és a Kisiratos–Mácsa közötti utaknak az aszfaltozása.

Ezt követően az RMDSZ Arad Megyei Nőszervezetének az elnöke, Tripon Ildikó számolt be a 2017-es tevékenységről. Március 8-án teadélutánon vettek részt Pécskán, március 15-én az aradi ünnepségen ők is koszorúztak. Részt vettek a kolozsvári országos küldöttgyűlésen. Június 31-én megejtették a tisztújító közgyűlést; augusztusban Pécskán Nyári Játszóházat szerveztek, amit idén is folytatni kívánnak. Barátok közt az aradi női kávéházbancímmel, pályázati támogatással három eseményt szerveztek, legutóbbit a tornyai Pro Pir Kult Egyesület tájházában. A hit és család szerepe címmel augusztusban a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében nt. Baracsiné Dávid Zsuzsanna református lelkipásztor és Rudolf Anna gyógypedagógus tartott előadást. Az Aradi Magyar Napok alkalmával Endrei Judit tartott előadást október 1-jén a Jelen Házban. Egészséges otthonban lehet egészségesen élni címmel, október 21-én szerveztek előadást az RMDSZ-székházban. Részt vettek a Nőszervezet Marosvásárhelyen megtartott Országos Küldöttgyűlésén, amely alkalommal a téren maguk is gyertyát gyújtottak a nők elleni erőszak elleni tiltakozás jegyében. Mosolygó karácsony címmel adventi koszorúkészítést szerveztek Gulyás Judit közreműködésével Aradon, továbbá Pécskán, Szentpálon és Majláthfalván. Karácsonyi játékgyűjtést szerveztek Pécskán. Decemberben részt vettek az RMDSZ által szerevezett Mikulás-napi ünnepségen. Karácsonyra Szénási Zsuzsanna mézeskalácsos közreműködésével mézeskalács díszeket készítettek. Ezenkívül, az RMDSZ által szervezett további 3 programban is közreműködtek. Zárszavában a csapatmunka fontosságát emelte ki, amiben az Arad megyei hölgyek továbbra is partnerek lesznek. Az egész évi támogatásért köszönetet mondott az aradi, illetve a megyei RMDSZ-elnöknek.

Bizottsági jelentések, hozzászólások

Ezt követően az Etikai és Fegyelmi Bizottság jelentését Sipos György, a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Pál Norbert ismertette: egyik bizottsághoz sem érkezett az elmúlt időszakban bejelentés. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentésének Péró Tamás ügyvezető elnök adott hangot.

A beszámolók vitája során Erdélyi István, Czernák Ferenc, Túsz Ferenc, Komádi Sándor, Bölöni György és Farkas Viktória adott hangot magyarságunk sorskérdéseit érintő gondolatainak, beleértve a legutóbbi autonómia statútum elutasításával, a fogyatkozó magyar diákokkal, a Gyulafehérvári Nyilatkozat 100. évfordulójával kapcsolatosakat is.

Király András a magyar érdek melletti kötelességekről, illetve a magyarságot foglalkoztató gondok orvoslásának a szükségességéről beszélt. Nemcsak az Arad megyei, hanem az erdélyi magyar nyelvű oktatás sarkalatos kérdése is a diákhiány. Ennek a népességfogyás az egyik okozója, de az idei statisztikák szerint Arad megyében a 3200 előkészítő osztályos diákból 137 indul magyar iskolába. Arad megye magyar nyelvű iskolái közül csak a Csiky Gergely Főgimnázium, a pécskai, az erdőhegyi, illetve az ágyai iskolában indul különálló előkészítő osztály, a többi helyen osztatlan osztályban kezdik a tanulást. Tehát egy olyan közösségben, ahol a magyarság számaránya 9-10% elfogadhatatlan, hogy e beiskolázandó diákjaink számaránya alig 4% legyen. Ezen a területen kell sokat dolgoznunk! Beszédét abban a reményben zárta, hogy a Nőszervezet össze tudja majd fogni a közösségünket.

Bognár Levente alpolgármester, RMDSZ-aradi elnök a kulturális autonómia szükségességével szembeállítva az aradi magyarság folyamatos fogyását, az aláírás-, illetve szavazatgyűjtés nehézségeit ecsetelte. Mert észt osztani a legkönnyebb, közösségért dolgozni viszont sokkal bonyolultabb. Az önkormányzati munka sem könnyebb, hiszen ott 2 RMDSZ-es tanácsosnak kell eredményt elérnie a 23 tagú tanácsban az oktatás, a kultúra, az egyházaink támogatásának a megszerzéséért. Legfontosabb mindannyiunkban tudatosítani: a megye és Arad a mienk is, ezért mindent meg kell tennünk, hogy itthon érezzük magunkat akkor is, ha úgymond, csak „kézi vezérlésű kulturális autonómiát” tudunk megvalósítani. A közöttünk kialakult repedéseket be kell tömnünk, mert csak a sorainkat erősítve maradhatunk talpon.

Király András újabb felszólalásában a Szabadság-szobor Egyesület 15. évfordulójának az ünnepségét ismertette.

Faragó Péter megyei elnök az idén 200 éves aradi magyar színjátszás június 16-ra tervezett, két színházi előadással színesített megünneplésével kapcsolatos programról beszélt. A Bethlen Gábor Alap támogatását ismertette: a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásnak a támogatásáról beszélt, miszerint az ingyenes lehetne a vidéki gyermekek számára. Ugyanakkor a Rákóczi Szövetség pályázati felhívásáról is szólt, miszerint a szórványvidéken – ahol fennáll a veszély, hogy nem magyar iskolába írtatják – a magyar nyelvű előkészítő osztályokba történő beíratáskor 10 ezer forintos oktatási támogatást biztosítanak.

Az utóbbi időben egyre több visszajelzés érkezett, hogy Aradon szükség lenne egy magyar nyelvű bölcsödére. Tudni kell, hogy a bölcsődéknek nincs nyelve, azokat az önkormányzatok működtetik. Aradon kevés van belőlük, ezért Magyarország Kormánya is belátta ennek a fontosságát, ezért komoly támogatást biztosít az erdélyi magyar történelmi egyházaknak bölcsődék építésére, felújítására. A munka már több helyen beindult, nálunk a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület az Aradi Református Egyházmegyét bízta meg Aradon egy megfelelő ingatlan kiválasztására, megvásárlására, ahol egy több-csoportos bölcsődét fognak felépíteni, a Magyar Kormány finanszírozásával. A bölcsőde működtetéséhez szükséges pénznek a helybeli önkormányzattól való megszerzése lesz az RMDSZ feladata. Bognár Levente alpolgármester vállalta Arad Város Tanácsában egyelőre a lobbitevékenységet a majdani szerződés aláírásához. Reményeink szerint a magyarországi támogatással megépülő aradi magyar bölcsődének a működtetését az aradi önkormányzat fogja felvállalni. Nekünk, aradi magyaroknak csak az oda járó gyermekekről kell gondoskodnunk – fejezte be tájékoztatóját Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő.

A programmódosító bizottság jelentését Fekete Károly olvasta fel.

A maratoni küldöttgyűlés végén Székely István az országos elnökség megbízottja fejtette ki véleményét az elhangzottak kapcsán. Fekete Károly hozzászólásában észérvekkel támasztotta alá a kulturális autonómia szükségességét. A fórum Nagy Gizella nyugalmazott pedagógus bizalomkeltő hozzászólásával zárult, miszerint a magyarságot az utóbbi közel 500 évben ért rengeteg csapás, 150 évi török uralom dacára is megmaradt az anyanyelvünk. Reméljük, igaza lesz.