Közösség nélkül nincs magyar oktatás

Országos tájékoztató körútjának következő állomásaként Aradon találkozott a megye magyar pedagógusaival, iskolaigazgatóival, illetve a magyar önkormányzati képviselőkkel Király András (RMDSZ) oktatási államtitkár, aki az új tanügyi törvény fontosabb részleteit ismertette.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete oktatási szakbizottságának a fórumát a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében bonyolították le ma délután; a rendezvényt Bognár Levente, a szövetség megyei elnöke (aradi alpolgármester) nyitotta meg, az államtitkárt elkísérte Borsos László államtitkári tanácsos, illetve Szőcs Domokos, a Kisebbségi Oktatási Főosztály vezérigazgatója.

Bognár Levente nyitó beszédében hangsúlyozta, az elkövetkezőkben a magyar közösségeknek különös hangsúlyt kell fektetniük az oktatásra, ami a „megmaradás alappillére”. A találkozót nemhiába szervezték a főgimnázium dísztermében, nyomatékosítani szerették volna: a főgimnázium Arad megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolája, a magyar közösség feladata pedig elérni, hogy gyermekei ebben az iskolában végezhessék el a 12 osztályt. „Prioritásunk, hogy minden magyar gyermek magyarul tanulhasson” – mondta Bognár.

A rendezvényen Matekovits Mihály, az RMDSZ Arad megyei szervezete oktatási szakbizottságának elnöke a megyei magyar oktatás legfrissebb adatait ismertette az egybegyűltekkel, akik megtudhatták többek között, hogy Arad megyében összesen 2862 gyermek (óvodától líceumig, a fakultatív oktatással együtt) jár magyar tagozatra. Kiemelte, milyen települések küszködnek komoly hiányosságokkal, problémákkal, illetve azt is, hogy a legutóbbi adatok szerint Arad városban hirtelen csökkent a tanulók száma, míg megyei szinten, vidéken valamelyest nőtt vagy nem változott.

Király András államtitkár a Nyugati Jelennek elmondta, látogatásuk célja elmagyarázni/megtárgyalni mindazokat a kérdéseket, melyekről iskola és közösség címszó alatt tudni kell. – Szeretnénk, ha az iskola a közösségre támaszkodva működne, illetve, ha a közösség megfelelően támogatná az iskolát. Az új tanügyi törvény egy olyan lehetőséget ad, melyből nem lehet kihagyni a közösséget. Nyitni kell a közösség felé és meg kell találni mindazokat a lehetőségeket, melyekkel kölcsönösen támogathatná egymást iskola és közösség. A ma vagy a holnap iskolája olyan lesz, amilyet a közösség akar. Ha a közösség nem vevő erre, akkor sajnos ennek az oktatás fogja a kárát látni. A decentralizáció folyamatában a helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok, civil szervezetek jelentős szerepet játszhatnak” – nyilatkozta Király, aki szerint karavánjuk utolsó állomásai Maros, Hargita és Beszterce-Naszód megyék.

A találkozón az államtitkár olyan tanügyi újdonságokat is megemlített, mint például azt, hogy 2011 szeptemberével kilencéves lesz az általános iskola vagy a kötelező iskolai oktatást kiegészítő, „iskola utáni iskola” (şcoală după şcoală) elnevezésű programot.

Király elismerte, bizonytalanságot szül, hogy az oktatási tárca még nem bocsátotta ki az új tanterveket, nincsenek keretóraszámok, ami elsősorban a pedagógusok munkáját nehezíti meg. A diákokkal foglalkozó szakemberek ugyanis nem tudják, mire számítsanak. – Minden szempontból elmarad a várakozástól az, aminek meg kellett volna történnie, de remélhetően minél hamarabb pótolhatjuk a fennálló hiányosságokat – jegyezte meg.