Lovas klub készül Kisiratoson

Kisiratoson, a vasárnap első ízben megszervezett fogathajtó verseny nézőinek rajongását látva elindult a fantáziám: mi kellene ahhoz, hogy a továbbiakban rendszeressé tegyék az embert, állatot kemény próba elé állító megmérettetéseket, amelyek mentén itt vagy a környéken is kialakulhatna egy ütőképes lovas klub.

 

Felfuttatni a versenyló-tenyésztést

A kérdéssel először megkeresett Almási Vince polgármester nem kis büszkeséggel beszélt a kisiratosi versenyről, amelyhez hasonló a településen vagy a környéken még soha nem volt, de a megyében is kevés. Annál is inkább, mert a fogathajtásnak inkább az anyaországban van hagyománya, de az erdélyi fogathajtók túlnyomó többsége is magyar. Kisiratoson azonban egyre kevesebb a ló, a meglévő kevés is igásló. Egyedül Gulyás Antal tenyésztett fajlovakat, eladásra, méghozzá izabell-fakót, ami a fakó-fehér színével igen elegáns. Négyes, illetve kettes fogattal járt velük bemutatókra is. Egy éve azonban abbahagyta a tenyésztésüket. Almási Vince abban bízik, hogy a vasárnapi verseny mérföldkő lesz a helybeli versenylovak tenyésztésének a felfuttatásában. Ebbe azonban feltétlenül be kell vonni a fiatalságot is, gondoskodni kell a lovak szakszerű kiképzéséről.

 

Számítanak Varga Rolandra

Gulyás Antal beismerte: egy évvel ezelőtt valóban abbahagyta az izabell-fakó tenyésztését, de fél-verseny csokoládé-sárga lova most is van hat. Fiatal korában, a téesz idejében is megengedték neki, hogy négyes fogattal, díszes hintóval különleges alkalmakkor felvonuljon. Gulyás Antal szerint Kisiratoson manapság nincs több 35-40 lónál. Ha viszont a településen hagyománnyá válik a fogathajtó verseny, két év múlva, de talán már jövőre is kiállít egy kettes fogatot, amihez megvan a szükséges lószerszámja és a hintója, csak rendbe kell tenni, fel kell újítani azokat. Szerinte vannak még Kisiratoson olyan „ló-bolondok”, mint Lévai Tibor, Kovács Antal és Szatmári Pál, akik hajlandók lennének áldozni a versenylótenyésztésre, ami megnyithatja az utat egy lovas klub létrejöttéhez, versenylovak képzéséhez. A helybeli gazdák nagyon számítanak a Varga Roland szaktudására.

 

Élete a ló

A versenyen jelen volt, de nem vett részt Rákóczi Lajos fia, Gergő, aki 26 éves korára háromszoros országos bajnok. Amint elmondta, lovas családba született, mióta az eszét tudja, az édesapjának mindig voltak lovai. Jelenleg is van 8, köztük lipicai fajta, német és olasz, illetve egy magyar sportlovuk. Az 1200 lakosú Érköbölkúton laknak, régen nem voltak fajtiszta lovaik, mezőgazdasági munkára használták az igásokat. Magának a ló az élete, most ebből is él. Állattenyésztés-mérnöki egyetemet végzett, reggeltől estig lovakat tanít be, versenyekre jár. Jelenleg 9 lovat készít fel, belovagolja őket, de igazából fogathajtó versenyre képezi ki mindet. E munkát naponta reggel 6 órakor kezdi, estig szinte abba sem hagyja. Egyedül nem győzné, tanítványa is van, aki a munkában segít. A hobbija egy idő múlva a munkájává vált.

A képzés hatékonysága a ló tanulékonyságán is múlik, de szerinte egy évi képzés általában elég ahhoz, hogy egy ló versenyeken elindulhasson. A nálunk megtalálható fajták közül a lipicai a legalkalmasabb a fogathajtásra, de a német és holland sportlovak is remekül szerepelnek, csakhogy magas áruk miatt erdélyi tenyésztő nehezen jut hozzájuk. Már otthon megtörténik egy szelekció, a legjobb lovakat megtartják maguknak. Nálunk egy képzetlen, nyers lipicai csikó ára 1000-5000 euró között mozog. Ha viszont jól szerepel a versenyeken, a vételár sokszorosát lehet kapni értük. A versenyen eredményeket felmutató lovakat azonban nem adja el, mert ezzel a győzelmi esélyt is kiadná a kezéből. Maga saját lovakkal versenyez, amelyek közül egy lipicai, egy magyar sport-ló, illetve egy holland sport-ló, amit a mozgása miatt egy bizonyos versenyszámra, a díjhajtásra használ. A kisiratosi megmérettetésen, versenyen kívül elindult volna fiatal, még tapasztalatlan lovakkal, hogy szokják a közönséget, a versenyek hangulatát. Maga nagyon büszke Fazekasvarsándon élő nagyszüleire, akik mindig állattartó emberek voltak, a mezőgazdasági munkákban hű társuk volt a ló, amelyeket azonban lassan mezőgazdasági gépekre cserélnek le. De az emberekben még megvan a ló-szeretet, sok család tagjának tekinti a lovat, és ez biztató a jövőre nézve.

 

Jövőre sokkal jobban

Utoljára hagytuk a kisiratosi I. fogathajtó verseny – amelyre a meghívott 17 hajtóból 8 jelent meg – ötletgazdáját, fő szervezőjét, Varga Rolandot. Ő álmodta meg a versenyt, megírta a programját is. Kisiratoson 15-20 lovas gazda él, közülük legalább 10-re számítani lehet, velük akarta közösen szervezni a versenyt. Amikor viszont belátta, hogy csak velük nem fog menni, megkereste a polgármestert, aki azonnal felkarolta az ötletet. A polgármesteri hivatal lett a verseny fő támogatója, de 3-4 tehetősebb lovas gazda is az ügy mellé állt. A többit egyelőre, sajnos, elveszítették. Ők nem értették meg, hogy nem maga vagy a polgármester akar itt versenyezni, hanem Kisiratos hírnevét kívánják elvinni az országba, illetve az anyaországba. Mindenképp dicséretet érdemel Szatmári Pál és Lévai Tibor lovas gazda, illetve Misik Endre és Szalai Csaba, akik főztek a vendégek számára. Utóbbiak nem is lovas gazdák, csak fantáziát láttak a versenyben. A lovas gazdák közül többen segítettek a pálya kiépítésében, karbantartásában.

Hogy mit jelent Varga Roland számára Kisiratoson versenyezni?

Itt még soha nem indult, de érezte, hogy a helybeliek neki drukkolnak, a szívük együtt dobban az övével, ezért rendkívüli élmény volt számára. A pályán jól érezte magát, noha igen lekötötték a szervezéssel járó gondok, teendők. Sajnos, nem tudott úgy menni, ahogy szeretett volna. Az első körben a nyerges lova felvette a nyelvét, ezért a szája annyira érzékennyé vált, hogy csak utazott a pályán. Mivel fő szervezőként és versenyzőként dupla teher nyomta a vállát, a harmadik körre pszichikailag annyira elfáradt, hogy négy labdát is levert, de a Rákóczi Gergő által bemelegített lovaival elégedett volt. Az anyaországi hajtókból álló erős mezőnyben megszerzett 6. hellyel maga sem elégedett igazán, de a hazai pályán vállalt kettős szerep sokat rontott a teljesítményén. Segédhajtónak hárman is jelentkeztek, később történik meg velük az egyeztetés és a próba. A kisiratosi lovas klub létrehozását szívügyének tekinti, ehhez már meg is tett bizonyos lépéseket, ugyanis a Kisiratosi Gazdakörnek jelenleg ő az elnöke. Erre a nonprofit gazdatömörülésre kívánják ráépíteni a leendő klubot. Ehhez azonban minél több lovas gazdát, lószerető kisiratosit és környékbelit szeretnének megnyerni. Mert a vasárnapihoz hasonló fogathajtó versenyek megszervezéséhez nagyon sok segítségre, közreműködőre van szükség. Az anyagiak sem elhanyagolhatók, hiszen az idei verseny megszervezése mintegy 10 ezer lejbe került, aminek a felét a polgármesteri hivatal állta, a többit viszont a gazdák, a vállalkozók, a polgárok adták össze anyagi lehetőségeik függvényében. Nevek említése nélkül ezúton is mindenkinek megköszönte a támogatást a szervezésben való közreműködést. Az idei verseny, amellyel kapcsolatban igen kedvező visszajelzések érkeztek a sarkadi és az orosházi lovas klubok vezetőségétől, minden szempontból főpróba volt, tanulni kívánnak a hibákból, jövőre sokkal jobban szeretnék megszervezni – mondta zárszavában Varga Roland fogathajtó, fő szervező.