Magyar hadak

Mátyás idejében a magyar állandó hadsereg békelétszáma mintegy 6 és 35 ezer fő között változott, amely azonban csak a magvát képezte annak a hatalmas haderőnek, amit háború esetén ki tudott állítani.

Bánlaky József szerint az 1463–64-es boszniai hadjárata során a Dengelegi Pongrácz János által felfogadott cseh zsoldosok, a székelyekkel megerősítve, biztosították az al-dunai területet. Később ez vált Mátyás állandó, körülbelül 10 ezer harcosból álló zsoldos-seregének, a Fekete Seregnek, az alapja.

A király, a hírhedt „hollós nindzsáit” négy fegyvernembe szervezte: könnyű és nehéz lovasság, gyalogság és tüzérség. A lovasság és a gyalogság a fegyverzetük szerint külön alegységekre oszlottak. Voltak puskások, könnyűgyalogosok, vértesek, puskások, pattantyúsok, stb.

Miután a törökkel is harcba keveredett, elhatározta az ősi magyar harcmodor, a mindig kitűnő ütőképességgel rendelkező magyar könnyű lovasság föltámasztását.

Az 1458. évi szegedi országgyűlés módosította a régi honvédelmi törvényt, ami szerint ezentúl „minden húsz telek után egy lovas állíttassék”. Valószínű, hogy innen ered a huszár elnevezés is, melyet egyik levelében maga Mátyás használt először: „katonaságunknál a második rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk.” – név, amelynek a mai napig is különös csengése van az egész világ köztudatában.

Ettől fogva a huszárok képezték hadseregének legtekintélyesebb részét.

A korabeli velencei követ jelentése szerint Mátyás oly hatalmas szárazföldi sereget állított fel, amely 1473-ban egész Európa figyelmét magára vonta: csak a tábori felszerelés szállítására 9000 szekér állt rendelkezésre.

A király pénzt nem kímélve, nagy figyelmet fordított a Zsigmondtól örökölt al-dunai hajóhad fejlesztésére.

A vízi haderő 330 hajóból állt, melyeken a matrózokon kívül 10 ezer harcos volt elhelyezve: 1700 lándzsás, 1200 vértes, a többi ballistárius és íjász. Ebből 16 egység 44 evezős gálya, mindegyike 300 fegyveressel, 100 fontos lövedéket vető 4 bombardával, 100 cerbottana és 200 kézi ágyúval, azaz, puskával. Mindegyik bombardánál 3 pattantyús teljesített szolgálatot.

Ezenkívül Nándorfehérvárott horgonyzott 34, 18 evezős naszád, mindegyik 18 puskás katonával és két pattantyúsmesterrel a 40 fontos löveg kiszolgálására. 

Kikötés után a hajóhad a rakományát képező elemekből 2 óra alatt képes volt egy olyan várat összeállítani, amely 40 bombardával és tarackkal dotált, 7– 8 ezer harcost fogadhatott magába, a szárazföld felől ezzel védve a hajóhadat, a víz felől pedig, 16 állig felfegyverzett hajó fedezte a flottát. 

A Duna hosszában 5 ezer válogatott martalóc szerb lovas követi a királyi hadat.  

Csánki Dezső szerint: „Mátyás hadserege, mintegy hatalmas, rendszeres és befejezett egészet alkotó, középkori hadsereg tűnik fel. Immár gyalogságnak, lovasságnak, tüzérségnek és hajóhadnak, emez a tüzérséggel szorosabb kapcsolatban egyformán megvan a kerete, magva, mely békében is katonai szolgálatot teljesít és zsoldot húz, a mely köré csoportosulnak háború idején a törvény szerint fölkelő vagy zsoldos csapatok”.

A sereg felkészültségére jellemző, hogy az orosz fejedelem a várvívásban jártas mérnököket kért kölcsön Mátyástól.

 

o0o

 

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a jubileumi Mátyás király emlékév keretében, a Mátyás király oszmán háborúicímmel videó-vetítéssel egybekötött előadást tart 2018. december 11-én, kedden,17 órakor a Jelen Ház nagytermében.

Arendezvény meghívott előadója: dr. Cseh Valentin (PhD) a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történészmuzeológusa, a magyar-török háborúk kutatója.

 Társszervező: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete

Házigazda: dr. Borbély Zsolt Attila.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk.