Mária királyné szobra kerülne a dévai megyeháza elé

Mária román királyné szobrával helyettesítenék a dévai vármegyeház előtt álló kőtömböt, mely az antikommunitsa ellenállás áldozatainak állít emléket. „Ez az emlékkő mindenféle engedély mellőzésével került a térre. Mai napig nem iktatták a műemlékek jegyzékébe. Nem is nagyon tarthat igényt erre, hiszen alkotója ismeretlen, felirata számos téves információt tartalmaz. Elsősorban a Muncseli ellenállásként említett mozgalom, melynek emléket állít e kő nem Muncselon, hanem az Argeş megyei Câmpulung Muscel-en bontakozott ki. Tehát valójában semmi köze a megyénkhez. Továbbá a kőtömbnek művészi érték sem tulajdonítható, hiszen esztétikai hiányosságain túl alkotóját nem sikerült kinyomoznunk. A Képzőművészek Egyesületének megyei fiókja is azt javasolja, hogy helyezzük át ezt az emlékkövet a hősök temetőjébe. A vármegyeház előtti térre pedig rendeljen a városvezetés a tér arculatához illő szobrot. Hamarosan pályázatot hirdetünk egy Mária királyné-szobor megalkotására. És a tér uniós finanszírozású felújításának részeként ezt az új szobrot helyezzük el a vármegyeház előtt” – jelentette be a hétvégi televíziós beszélgetése során Traian Berbeceanu, dévai városmenedzser.

A szóban forgó emlékkő nem sokkal a Barcsay Ákos-műemlék felavatását követően jelent meg a téren. Utóbbit egy apró bürokratikus mulasztás miatt sürgősen el kellett távolítani a térről. Az engedély nélkül felállított, téves adatokat tartalmazó felirattal ellátott kő viszont azóta is ott áll a dévai megyeháza előtt. Eltávolítása régóta indokolt. Hogy helyére milyen emlékmű kerüljön, talán jó lenne közvélemény-kutatást tartani a városban. Hiszen számos olyan személyiség neve vetődhetne fel, akik jelentősen befolyásolták Déva fejlődését. Legkézenfekvőbb egy Bethlen-szobor lenne, de Dávid Ferencnek, Tordai Sándor Andrásnak, Haller János kormányzónak és Daniel Zsófiának, a Magna Curia barokk arculatát kialakító házaspárnak is méltó helyen állna a szobra a dévai várhegy alatt. Sőt egy szoborcsoportot vagy más formát öltő emlékművet is állíthatnának a Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társulat tagjainak, akik tudományos, közéleti tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez. A római, sőt dák emlékek feltárásához is! Szóval volna miből válogatni.

A házasság révén román királynévá lett edinburgh-i, brit és szász–coburg–gothai Mária hercegnőnek (1875–1938) sok köze nem volt Dévához. A ma nevét viselő hajdani Magyar Királyi Állami Tanítóképezdét 1870-ben alapították, és új épülete, a most is álló pedagógiai líceum 1915-re készült el. Húsz évvel később, az impériumváltás után az épület szomszédságában, Mária királyné anyagi támogatásával épül meg egy elemi iskola, mely a későbbiekben fel is veszi mecénása nevét. A két tanintézményt (elemit és tanítóképzőt) 2008-ban egyesítették és 2015-ben felvette a Colegiul Național Regina Maria nevet. A halvány dévai kötődés mellett azonban Mária királyné általános népszerűségnek örvend a románság körében. Az első világháború idején ugyanis, illetve azt követően jószolgálati tevékenysége mellett a politikában is jelentős szerepet vállalt. Részt vett a román háborús tervezet kidolgozásában, a háború végeztével pedig Versailles-ba utazott, ahol családi kapcsolatait bevetve tárgyalt a nagyhatalmak vezetőivel. Közbenjárásának is köszönhető, hogy Románia megszerezte Erdélyt, Besszarábiát, illetve Bukovina és a Bánság egyes részeit. Déván felállítandó szobrának tehát nem valószínű, hogy akad majd ellenzője. Az egyetlen lényegi ellenvetés, hogy minimális nyitottság és objektivitás esetén a városvezetés találhatna egy, a térség számára reprezentatívabb személyiséget, akinek akár egészalakos szobra díszítse az Alpár Ignác tervei alapján épült dévai vármegyeház előtti teret.