Másik nemzetpolitikát kell építeni

Ma délután a Jelen Házban jó félszáz aradi – néhány vidékről érkezett is – hallgatta meg dr. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója, szegedi egyetemi oktató A magyar nemzeti közösség reorganizációja a Kárpát-medencében című előadását.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte összejövetel elején Murvai Miklós összeállítását vetítették Trianonról, Gárdián Gábor szegedi gordonkaművész a magyar himnuszt játszotta el, majd Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzője az előadás bevezetőjeként arról beszélt, hogy Trianon ott van mindennapi sorsunkban, hozzátéve: valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint húsz évvel ezelőtt, mert most legalább eldönthetjük, hogyan viszonyulunk saját történelmünkhöz.

Szabó Pál Csaba előadását néhány, a magyar közösség 2011-es állapotára vonatkozó tévhit cáfolatával kezdve kifejtette: a liberalizmus, a liberális világkép az utóbbi 200 évben azt állítja, hogy a világban fejlődés van, ennek szintjei mechanikusan, determinált módon összekapcsolódnak, s e szakaszolásnak határozott iránya van. Az előadó szerint ez a felfogás a világot egyszerűsíti, a problémákat felszínessé teszi, relativizálja. Ehelyett – a mai magyar nemzetpolitikával párhuzamosan – más megközelítést javasolt, nevezetesen azt, hogy találni kell néhány olyan területet, amelyeken biztosítva legyen a növekedés élménye a magyar fejekben – 1944 óta először –, majd azt fejtegette, hogyan lehet a visszaszorulást, hátrányt előnyre változtatni. Mindehhez, hangsúlyozta, össze kell kötni a magyarokat a Kárpát-medencében, a szegedit az aradival és a szabadkaival. A továbbiakban szólt a Trianon Múzeum néhány kezdeményezéséről (egyebek közt a Jávor Pál cigányzenekarról, arról, hogy több nyelven Kárpát-medencei útikönyvet akarnak kiadni stb). Az előadó végül, mielőtt a hallgatói kérdésekre válaszolt, kijelentette: a magyar kultúrát, nyelvet nagyon sok nemzedék tartotta fenn, nem lehet lemondani róla.