Az idei év azzal kezdődött, hogy kormányszinten majdnem naponta változtak az álláspontok az előkészítő osztályok sorsával kapcsolatban.
Számos nyilatkozat látott napvilágot a román és magyar sajtóban egyaránt, legfőképp a központi média volt hangos hol Remus Pricopie oktatási miniszter, hol Victor Ponta miniszterelnök ezzel kapcsolatos megnyilvánulásaitól.
Néhány napos, ellentétes kijelentések sora után Victor Ponta miniszterelnök bejelentette: a nulladik osztályok a 2013/2014-es tanévben is az iskolák keretében fognak működni, holott egy nappal előtte még elhibázottnak nevezte az ezt előíró jogszabályt, és hevesen bírálta Remus Pricopie oktatási miniszter erre vonatkozó nyilatkozatát. A kormányfő egyik nap még úgy vélekedett, az új iskolai évet kezdő gyerekeknek az óvodában van a helyük, másnap már meggondolta magát.
Ellentmondások és fejetlenség lengik körül az előkészítő osztályok sorsát.
Mi mindentől függetlenül az aradi magyar előkészítő osztályokban oktató tanítónőket kértük fel, hogy félévi tapasztalat birtokában mondják el véleményüket. Megszólaltattunk szülőket is, álláspontjuk természetesen nem általánosítható, nem zárható ki, hogy más szülők másképpen látják a kérdést.
Gyerekekkel is szóba álltunk. Akik hajlandók voltak „nyilatkozni”, egytől egyig szeretik ezt a fajta oktatást, boldogan mennek az iskolába és élvezik, hogy ők már nagyok.
Nyári Tamás szerint az iskolában sokat tanul, és ő jobban szeret tanulni, mint játszani. Polanek Lehel, Bagi Noémi és Murvai Áron egyhangú véleménye, hogy szeretnek játszani, tanulni, rajzolni és ezt mind megkapják az előkészítő osztályban.
Volt köztük, aki órán rajzfilmet nézne, de nem az óvodában, hanem az iskolában.
Hogyan látja a pedagógus
Kurunczi Enikő tanítónő a Csiky Gergely Főgimnáziumban 25 előkészítős gyerekkel foglalkozik.
„A gyermekek szempontjából az előkészítő osztály bevezetése jó ötletnek bizonyult, mivel kompetenciaalapú tanterve úgy van kialakítva, hogy minden gyerek megtalálja a fejlettségének megfelelő élmény- és tapasztalatszerzési lehetőséget. A hangsúly a tevékenységbe ágyazott tanuláson van, a neveléstartalom egyszerre komoly és játékosan könnyed, a gyermekek számára közvetlenül felfogható, mivel játékos tevékenységek és gyakorlatok által valósul meg. A pedagógus számára az előkészítő osztály kihívás, mivel a tartalom, a módszerek, az eszközök megválasztásakor arra kell törekednie, hogy a gyermekek maguk találják meg a választ a felvetett problémára, motiváltak legyenek, sikerélményekhez jussanak. Ugyanakkor nagyfokú rugalmasságot kíván, mert a pedagógusnak legalább annyira kell törődnie azzal, hogy hogyan tanít, mint amennyire korábban azzal törődött, hogy mennyit tanít, hogy áttegye a hangsúlyt a frontális, ismeretközlő, tartalomközpontú oktatásról az alkalmazásképes tudás fejlesztésére.
Meglátásom szerint a kisebb létszámú osztály mind a gyermek, mind a pedagógus számára hatékonyabb munkát tenne lehetővé.
Nem kéne vita tárgya legyen az előkészítő osztály célszerűsége az iskolában, a legfontosabb az, hogy biztosítja a fokozatos átmenetet óvoda és iskola között. Véleményem szerint maradjon az iskolában.
Nem kaptam visszajelzést minden szülőtől, de azok, akiket megkérdeztem, pozitívan nyilatkoztak az előkészítő osztályról.”
Az Aron Cotruş Általános Iskolában összevont osztályban folyik a tanítás, ahol 3 elsős és 7 előkészítős gyermeket oktat Vincze Német Julianna tanítónő.
„Fél év elteltével csak pozitívan nyilatkozhatok. Szerintem jó dolog volt ez a változtatás, csak vannak hiányosságai, nem volt átgondolva és kidolgozva. Jó, hogy megvan a pedagógus szabadsága, de ugyanakkor megvannak a konkrét témái is. Ami nekem nehézséget okoz, hogy nem mindig tudom alkalmazni az interdiszciplinaritást, mivel ott vannak az első osztályosok is. A szülők részéről is csak pozitív visszajelzéseket kaptam. A nagy nehézség, amivel a gyerekek küzdenek, az a román nyelv tanulása. Sajnos, a változtatásokat olyanok végzik a rendszeren belül, akik sohase tanítottak. Én, szívem szerint, nem tanítanék még ezeknek a gyerekeknek naprendszerről, dinoszauruszokról, sarkvidékről és hasonlókról, ezzel szemben több mesét és mondókát tanítanék nekik! Szerintem, ha már behozták az iskolába, maradjon is ott, hiszen a gyerekek büszkék arra, hogy ők iskolások.”
Az Aurel Vlaicu Általános Iskolában Csillag Andrea tanítónő szintén összevont osztályban foglalkozik 17 gyerekkel, közülük 8 első osztályos, 9 pedig előkészítős.
„Az előkészítő osztály iskolába való helyezése jó dolog volt. Az én osztályomban a gyerekek örömmel jönnek az iskolába, és hallani sem akarnak az óvodáról – legalábbis ezt mondták a szüleikkel együtt. Véleményem szerint, ha már nem működhet önálló osztályként a kis létszám miatt, akkor ne az első osztállyal legyen összetéve, mert az elsősök pontosan annyira nem tudnak önállóan dolgozni (olvasni, írni), mint az előkészítősök, így az oktatás nehézkessé válik a fegyelem szempontjából. Az előkészítősök sok mozgást igényelnek és játszást, viszont a nagyobbaknak többet és hosszabb ideig kell tanulniuk. A gyermekek életkorát kellene figyelembe venni és a követeléseket, amiket nekünk teljesítenünk kell, hogy hatékony és minőségi oktatást biztosítsunk, és minden úgy legyen, ahogy azt a kurzuson tanultuk.
Véleményem szerint maradjon az iskolában az előkészítő osztály, de csak hatéves gyerekektől kezdődően. Idén például öt és félévesek fognak együtt előkészítőbe járni a 7. évet betöltött gyermekekkel, és ez nem jó.
Egy másik kisebb-nagyobb hiányosság a didaktikai eszközökhöz kapcsolódik: van sok jó dolog köztük, viszont vannak olyanok, amik helyett küldhettek volna hasznosabbat, például kivetítőt, diafilmeket – amiket ki tudunk használni és a gyermekek is élvezik.”
Mit mondanak a szülők?
Jelenleg folyamatban van egy elektronikus kérdőíves felmérés a tanügyminisztérium kérésére, melyet a pedagógus és szülő is egyaránt ki kell töltsön. Hogy ezek feldolgozására, kiértékelésére mikor kerül sor, nem sikerült kiderítenünk, de valószínűleg nem marad visszhang nélkül.
F. K.: „Amennyire vehemensen tiltakoztam ellene a múlt évben, annyira kellemesen csalódtam most, hogy a gyerekem előkészítőbe jár, és kikristályosodott, hogy miről is van szó.
Jó a nulladik, mert a gyerekek nem rögtön ugranak fejest az óvodai gondtalanságból az iskolai kötelezettségekbe. Ez év alatt van idejük beleszokni az iskola szociális környezetébe, és majd jövőre jönnek az akadémiai dolgok, amit akkor majd könnyebb lesz elsajátítani.
A szülőknek is jó a nulladik osztály, én legalábbis így fel tudom mérni, hogy jövőre, amikor már házi feladat és tanulnivaló is lesz, mennyi időt kell majd szánjak a fiamra, és így mennyi kötelezettséget vállalhatok magamra jövőre, hogy rá is jusson elég idő.
A gyermekek nagyon szeretik a nulladik osztályt. Tetszik nekik, hogy ők már iskolások, de nincs házi feladat, úgyhogy a délutánt még mindig azzal tölthetik, amivel akarják.”
F. R.: „A fiam élvezi az előkészítő osztályt, azt hiszem, ez nagyon fontos szempont a véleményformálásnál. Ha én állíthatnám össze a tantervet, nagyobb hangsúlyt fektetnék a napi testmozgásra, szerintem ennek a korosztálynak szüksége lenne a mindennapi tornaórára, és nagyon hiányolom a zeneoktatást. Nem látok bele abba, ami az osztályban óra közben történik, de úgy gondolom, nem rossz ötlet az előkészítő osztály. Viszont 25 gyerek egy tanítóra mindenképpen sok. Nem hiszem, hogy ennyi 6–7 éves gyermekkel lehet érdemben egyszerre foglalkozni. Épp az lenne a lényeg, hogy beindítsa a gyermekek gondolkodását, az érdeklődésüket a tanulás iránt, logikai feladatokat látnék szívesen, játékos tanulást, a játékosságon kellene legyen a hangsúly. Ehelyett fegyelmezési problémákkal küzdünk, ami egyértelműen a magas létszám miatt van. Az ötlet jó, de mint általában, nincs lehetőség a megfelelő kivitelezésre. Ez pedig bosszantó.”
A kormányfő kézbe veszi a gyermekek sorsát
A legutóbbi fejlemény szerint Victor Pontának valószínűleg elege lett a sok hercehurcából, és eldöntötte, hogy a szülőkre bízza a döntést az előkészítő osztályokkal kapcsolatban.
Január 22-én az Antena 3 TV-ben a következőket nyilatkozta: „Nem hiszem, hogy rá kell erőszakolni a szülőkre, hogy az iskolába vigyék felkészítő osztályba a gyerekeiket, de nem is kell megakadályozni azokat a szülőket, akik hamarabb iskolába akarják vinni őket. Emiatt a következő rendszert véglegesítjük a következő napokban: március 31-ig a nagycsoportos óvodás gyerekek szülei eldönthetik, hogy a gyereket még egy évig az óvodában akarják tartani a felkészítő csoportban, vagy beíratják az iskolába, a felkészítő csoportba.”
A javaslatot már elküldték a tanügyminiszternek, végleges döntés a napokban várható.
Amennyiben elfogadják és megszavazzák a kormányfő legújabb ötletét, valószínűleg még nagyobb fejetlenség lesz az előkészítő osztályokkal, hiszen könnyen meglehet, hogy a szülő utolsó pillanatban fogja eldönteni, hogy gyerekét az iskolába íratja, vagy az óvodában hagyja még egy évig. Ez viszont teljesen ellehetetleníti az intézmény munkáját, a beiskolázási terv elkészítését.
„Nálunk nagyon egyszerű, mert a Kincskereső Óvoda jogilag hozzánk – a Csiky Gergely Főgimnáziumhoz – tartozik. Nem hiszem, hogy ez bezavarna. Az előkészítő osztálynak kialakított terem csak az iskola épületében van, az óvodában nincs hely erre a célra. Az iskolában van egy erre a célra jól felszerelt terem, mellé csatoltunk egy kisebb termet, amit szintén rendbe hoztunk, kifestettük stb. Az, hogy most mit fognak dönteni, hogy az óvodához vagy az iskolához fog tartozni, ez nekünk mindegy, hiszen az óvoda is hozzánk tartozik” – fejtette ki véleményét Juhász Béla intézményvezető.
Az igazgató még elmondta, hogy tanerő-szemszögből sem lesz gond, hiszen azoknak az óvónőknek, akik a Kincskeresőben dolgoznak, joguk van tanítói munkát is ellátni, mert olyan a végzettségük.
„Az előkészítő osztályos gyerekek itt nagyon jól megvannak, a szülők elégedettek, mindenben besegítenek” – tette hozzá Juhász Béla.
Hogy milyen határozatok, rendeletek, döntések születnek az elkövetkezendőben, az a jövő titka.
Talán egyetlen pozitívum ebben a kusza rendszerben, hogy a leginkább érintett fél, a 6 éves kis lurkó mindebből semmit nem érzékel. Talán jól van ez így.
Hozzászólások