Mi várható az új tanévben?

Július első napjaiban tette közzé a tanügyminisztérium a tanintézmények működését szabályzó rendeletét a 2022–2023-as tanévre vonatkozóan. Ebben újdonságot a diákok tanulmányi előmenetelének értékelése, valamint a tanévszerkezet, a szülői bizottságok működésének szabályozása és a diákok kihágásai esetén alkalmazható fegyelmi eljárások jelentik.  

A tanulmányi előmenetel értékelése terén egyelőre annyit tudni, hogy évente egyetlen átlagot számolnak majd minden tantárgyból. Az átlag kiszámításához pedig a heti óraszám + három jegy jelenti a minimumot. Tehát ha például matematikából heti négy órája van egy diáknak, akkor a tanév során minimum hét jegye kell legyen ahhoz, hogy év végén lezárhassák. A minisztériumi rendelet az elektronikus naplók használatát is szorgalmazza, de egyelőre nem teszi kötelezővé.

A tanévszerkezetet illetően, az idén ősszel induló tanévben több évközi vakáció lesz. Az őszi (október 24–30. közötti) vakációt ezúttal az általános és középiskolára is kiterjesztették. Továbbá a kéthetes karácsonyi vakációt (december 23. – január 9.) követően, februárban ismét lesz sívakáció. „Ez utóbbi kapcsán a minisztérium szabad kezet adott valamennyi megyének, hogy kiválassza a számára legmegfelelőbb időszakot. Hunyad megye, több más megyével egyetemben február második hetét (február 13–19.) választotta. Ezen kívül már csak egy tíznapos húsvéti vakáció szakítja meg a tanítást a nyugati kereszténység szerinti nagypéntektől, az ortodox húsvét harmadnapjáig (április 9–18. között)” – tájékoztatott Szász-Barra Zsófia Hunyad megyei kisebbségi és informatikai tanfelügyelő.

Az új tanévben bevezetendő újdonságként megemlítette még a zöld hetet, amely a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, az iskola másként héthez hasonlóan gyakorlati tevékenységgel egészíti ki az oktatást. E két hét időbeni beiktatásáról egyelőre nem született egységes döntés. A zöld héten a pedagógusoknak lehetőségük nyílik az erdei iskola típusú tevékenységek megszervezésére, melyeknek célja, hogy a diákok közelebb kerüljenek a természethez – közölte a tanfelügyelő.

A fegyelmi eljárások terén hangoztatott újdonság, hogy a diákokat nem szabad fegyelmi okból eltanácsolni az iskolából, hiszen a 12 évnyi oktatáshoz mindenkinek joga van, és mindenkinek kötelessége azt elvégezni. „Ez nem igazán újdonság, hiszen eddig is kötelező volt a 12 év. Az elméleti oktatásban az elemi-, általános- és középiskolai éveket jelenti, szakoktatásban az öt év elemihez jön a 4 év általános- és 3 év szakközépiskola. Ezt mindenkinek el kell végeznie. Ha tanulmányi téren súlyos nehézségei adódnak vagy túlzott mértékben halmoz fel hiányzást egy diák, vagy épp magaviselete nem illeszkedik a megfelelő keretek közé, a diákot meg lehet buktatni. Aki több mint három évet ismétel, vagy kimarad az oktatásból, azok számára ’második esély’ (a doua şansă) nevű program keretében biztosítanak minden nagyobb településen összevont oktatási formát, ahol ’gyorstalpalón’ pótolja a mulasztásait. Ennek a lényege, hogy megakadályozza az analfabetizmust és a társadalmi integrációhoz szükséges minimális elméleti tudást biztosítsa (olvasás, írás, számolás, tájékozódás stb.) Természetesen itt is van sajátos tanterv, természettudományi és humán tárgyakkal, úgyhogy aki valóban tanulni szeretne, annak megadatik a lehetőség” – tájékoztat Szász-Barra Zsófia.  Megjegyzi, hogy a ’második esély’ típusú oktatás a közeljövőben jelentős népszerűségre számíthat, hiszen egyre több munkahelyen szerepel az alkalmazási feltételek között a középiskolai végzettség. Sőt kis híján a hajtási megszerzését is ilyen feltételhez kötötték Romániában. De ami késik, nem múlik – véli a tanfelügyelő.

A szülői bizottságok működése terén nem mutatkozik túl nagy újdonság. A minisztériumi rendeletben újra szerepel, hogy tilos a tanároknak hálapénzt gyűjteni, vagy ebből vásárolt ajándékot adni. De a rendelkezés megszegése esetére nincsenek rögzített szankciók.