Minőség, tudatosság, elkötelezettség – a Cseri-pince kóstolója a Tulipánban

2016. június 24. 17:17 (péntek) /

Magyarországnak vannak borvidékei, melyek esetében zavarba lennénk, ha meg kéne neveznünk a legjobb tíz pincészetet, annyira jól állnak meghatározó, csúcsminőséget produkáló borászatokkal.  Ide tartozik Tokaj, Villány, Szekszárd és Eger. Hasonló magas szintet nyújt, de azért nincs csúcsra járatva Mátra, Sopron, valamint a Balaton körüli borvidékek: Badacsony, Balaton melléke, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak és Dél-Balaton. Külön kategória nagyjából a kettő között Somló, a legkisebb borvidék, melynek kihasználtsága jobb a balatoniakénál. Ide illik még Etyek, mely kezd egyre inkább önmagára találni. A harmadik vonulat lenne Mór és az Alföld (ez utóbbi három borvidéket is felölel, de most ezeket nem részletezem egyenként), majd jönnek azok a borvidékek, ahol általában egyetlen pincészet adja az arculatot, mint Tolnában a Tűzkő, Pécsett Lisiczáék, Pannohalma-Sokoróalján a Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Ászár-Neszmélyen a Hilltop. Végül a „Dezsőke” Bükkalja, melynek mindmáig nem sikerült eljutnia a fővárosi gasztronómiába, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a borvidék bekerüljön az országos köztudatba.

A minap Aradon a Pannonhalmi borvidéken működő, s az Apátsági pincészet árnyékából egyre inkább kitörő kitűnő családi vállalkozásnak, a Cseri-pincének a borait kóstolhattuk a Tulipán borozóban. Egy kevéssé ismert pincészet borainak izgalmasságát, minőségét elég jól leméri az, hogy ott vannak-e nedűik a csúcsvendéglők polcain. Ezen éttermek ugyanis, mint például a Costes vagy a Borkonyha, melyeknek egyébként michelin csillagjuk is van (Cseriék mindkettőben ott vannak), megengedhetik maguknak, hogy kifejezetten a minőségre utazzanak, nem kell azt nézniük, hogy melyek a legnépszerűbb tételek a piacon. A vendégkör eleve az értők közül kerül ki, és nagyobb bizalommal is van a sommelier iránt, aki végső soron arra tette fel az életét, hogy a lehető legjobban válogassa össze a borlapot, s hogy minden ételhez a leginkább odaillő bort kínálja.

A Cseri-pince ráadásul egy kifejezetten fiatal vállalkozás, tulajdonosai Cseri Norbert és Eszter. Norbert korábban a Pannonhalmi Apátságnál dolgozott 2005-től, de mindig is szeretett volna egy saját pincét. Az álom 2012-ben vált valóra, legalábbis ez volt az első évjárat, amikor címkézett borokkal a piacra léptek. Náluk egyébként elvi kérdés, mondhatni az üzletfilozófia része, hogy nem adnak el lédig bort, csak palackozottat.

9,5 hektár saját ültetvénnyel rendelkeznek, további egy hektárról vásárolnak Irsai Olivért a Márton-napi borukhoz. Őket nem érte még utol a mai paletta-egyszerűsítési láz, inkább több kis tételre törekednek, mint arra, hogy 3-4 nagyobb palackszámban készült borral legyenek csak jelen a piacon. Az Aradon bemutatott tíz tétel is erről árulkodott.

Kóstoltunk reduktív iskolázású sauvignon bnlanc-t, traminit, Archeus névre hallgató fehér házasítást, rajnai rizlinget valamint rosé házasítást, majd ezután következtek a fahordót is látott borok, melyek sora ismét sauvigon blanc-kal kezdődött, rajnai rizlinggel folytatódott, ezt követte a Feronia nevű fehér házasítás, majd két vörös bor, mindkettő merlot-ból és cabernet franc-ból készült, az első Chanson névre hallgatott, a másodikat Legendának hívták. Ez utóbbit csak jó évjáratokban készítik, ami helyes döntés: egy ilyen bemutatkozás után – a borvidék egyik legjobb vörösboráról van szó – nem lehet engedni a minőségből.

A borok egytől egyik hibátlanok voltak, a közönség talán a rosét fogadta a legnagyobb lelkesedéssel, de sokan dicsérték a sauvignon blanc-t és a vörösöket is. A rosé kapcsán hangzott el az a bon mot, hogy más pincészetekkel ellentétben nem adnak palackozáskor széndioxidot a borhoz, mivel az olyan, mint a haza földje, „ápol és eltakar”, mármint ugye a hibákat takarja el. Inkább arra törekednek, hogy némi természetes széndioxidot őrizzenek meg a borban, ha sikerül. Másik oldalról meg nem zavarja őket, ha a száraz kategórián belül a borban visszamarad pár gramm természetes cukor.

A borvidékről megtudtuk, hogy a rajnai rizlinget választotta zászlóshajójának, ők is nagy hangsúlyt fektetnek erre a fajtára. A két nagy iskola, a pfalzi és moseli közül inkább az utóbbihoz állnak közel. Igyekeznek tartalmas, de lendületes borokat készíteni, ehhez többek között radikális hozamkorlátozást alkalmaznak. Ezúttal egy plusz megokolással is találkoztunk. Általában azt halljuk, hogy a hozamkorlátozás értelme, hogy kevesebb fürt meghagyása esetén jobb minőséget ad a tőke, hiszen minden erejét a megmaradt fürtökbe pumpálja bele. De emellett Cseri Norbert elmondta, hogy ha nem terhelik túl a szőlőt, akkor több energiája marad arra, hogy megvédje önmagát s így kevesebb permetezést igényel. Igyekeznek biológiai védekezést alkalmazni, rovarölő szereket például egyáltalán nem a használnak.

Aki nemcsak utólag szeret olvasni borkóstolókról, hanem előzetes értesítést szeretne, jelentkezzen a 0257/282-020 számú telefonon vagy a schmak@araditulipan.euemail-címen, hogy felkerüljön az értesítési listára. A Tulipán borestéi nyitottak minden érdeklődő számára. A Cseri-borok kóstolhatók és megvásárolhatók a Tulipánban, amíg a készlet tart.

 

Dorozsmai Endre

Hozzászólások