Pálos évszázadok (II.)

2017. november 20. 15:30 (hétfő) /

A magyar szerzetesek ott vannak az épülő új világrész minden impériumában. Argentinában és Paraguayban kolostorokat alapítottak, melyeket ma más szerzetek birtokolnak, Buenos Aires első parcellázási térképein Mathe Istvany nevével találkozunk. A paraguaya-i küldetésük azzal vált híressé, hogy az első tartós települést ők alapították. Brazilia egyik tartománya ma is a létrehozó szerzet nevét viseli: Sao Paulo.

Amikor Spanyolország és Portugália a hódítások miatt szembefordult egymással, VI. Sándor a pálosokat kéri fel, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két acsarkodó hatalom között. Az általuk készített térkép alapján jött létre 1493-ban az „Inter caetera” kezdetű bulla, majd 1494-ben a tordesillasi egyezmény, amely Kolumbusz felfedezése után a kelet felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget teremtett.

V. Károly kancellárja, a magyar Maximilianus Transylvanus volt az első, aki beszámolt a világnak Magellán útjáról. Beszámolója magas kozmológiai tudásról tesz bizonyságot.

A pálosok magas tudományos műveltségüknél fogva nemcsak misszionáriusok voltak, hanem egyetemi professzorok, geográfusok, csillagászok, botanikusok stb., kiknek munkája nyomán ma is virágzó egyetemek létesültek, birodalmi és országhatárok alakultak, munkásságuk kézjegyeit évszázadokra otthagyták Latin-Amerika valamennyi országában.

 

                                                                                                            Murvai Miklós

 

o0o

 

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete 2017. november 24-én, pénteken 17 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében tartja a Pálos évszázadok ismeretterjesztő előadás-sorozat harmadik részét Mátyás királytól, II. Józsefig címmel, amely keretében bemutatásra kerül a rend virágkora és hatalmi megszüntetése. 

Meghívott előadó: Aradi Lajos neves Pilis-kutató.

Az est házigazdája: Murvai Miklós.

Társszervező: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.

Sok szeretettel várunk minden népünk múltja és jelene iránt érdeklődőt!

 

 

Hozzászólások