Pályázati támogatások a magyar gazdáknak

Amint azt előzetesen közöltük, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete és az Arad Megyei Gazdák Egyesülete március 9-én, csütörtökön 18 órától a Pécskai 2-es Számú Általános Iskola dísztermében gazdafórumot szerveztek.

Az egybegyűlt nagy számú helybeli és környékbeli gazdálkodót, valamint Magyar Lóránd parlamenti képviselőt, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnökét és a vele érkezett Faragó Péter RMDSZ Arad megyei elnököt, parlamenti képviselőt ifj. Zágoni Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke köszöntötte, üdvözölte Péró Tamás RMDSZ ügyvezető elnököt, valamint Kocsik Imrét, az RMDSZ pécskai szervezetének elnökét is.

Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ Arad megyei elnök üdvözölte a jelen lévőket, megköszönve, amiért ilyen szép számban megtisztelték a találkozót, amely a mezőgazdaságról szól, ezért hallgatóságát arra bátorította, hogy kollégája, Magyar Lóránd előadása után bátran kérdezzenek bármilyen mezőgazdasági témakörben, ami foglalkoztatja őket. Bizonyára tapasztalták, hogy az RMDSZ-nek fontos a magyar emberekkel történő találkozások szervezése, hiszen az érdekvédelmi szövetség vezetősége nagyon kíváncsi a magyarság véleményére. A vezetőséget elsősorban az érdekli, a magyarok hogyan értékelik a mögöttünk lévő két évet, ami óta az RMDSZ kormányon van és megpróbált minden tekintetben eleget tenni az elvárásoknak. Maga abban bizakodik, hogy az estnek is az lesz a tanulsága: az RMDSZ azért vállalta a kormányzati részvételt, hogy közösségünkön segíteni tudjon. A következő időszakban más tematikájú konzultációkat is szerveznek, azonban az Arad megyei magyarok számára a mezőgazdaság kiemelkedő jelentőségű. A megyei magyarság jó része ugyanis vidéken él, a mezőgazdasághoz kötődik, részben vagy teljesen abból élnek meg. Éppen ezért, az információk átadása kiemelt fontosságú.

Magyar Lóránd bemutatkozása, előadása

Magyar Lóránd örömének adott hangot, amiért itt lehet, majd bemutatkozott: Szatmár megyéből érkezett, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában tevékenykedik, annak az egyik alelnöke. Nem hiszi, hogy a szatmári gazdák más nehézségekbe ütköznének, mint az aradiak, hiszen a földrajzi adottságok hasonlók. Foglalkozását tekintve állatorvos és a politika mellett gazdálkodással is foglalkozik, egy húsmarha szövetkezetnek a tagja. Ott 400 fős marhaállománnyal foglalkoznak, legelővel, illetve szántóföldekkel rendelkeznek, amivel a nevelt állatoknak a takarmányát biztosítják. Ugyanakkor vágóhídjuk és egy kisebb méretű húsfeldolgozójuk is van, ezért nem ismeretlen számára a mezőgazdaság azzal együtt, hogy kevés az ideje a jelzett farmon dolgozni, ezért a kollégáinak inkább a támogatásoknak a megszerzésében tud segíteni azokban a lehetőségekben, amelyeket Románia Kormánya vagy az Európai Unió finanszíroz. Mivel a mai program is része az RMDSZ konzultációjának, fontos elmondani azokat a megvalósításokat, amelyek az érdekvédelmi szövetség kormányzati részvételének a jóvoltából jöttek létre. Azokkal a magyar gazdák is rendszeresen szembesülhetnek. Mivel a magyarság nagy része vidéken él, kiemelt fontosságú az ott élő emberek életminőségének a javítása. Hozott néhány olyan programot, ami a kormányzati részvétel jóvoltából valósult meg. A gazdálkodók mindannyian találkoznak a gázolaj-támogatással, amit minden évben biztosítanak, ez idén is folytatódik. Vagyis literenként 1,53 lejes támogatást igényelhetnek azok, akik gépesített mezőgazdasági munkálatokat végeznek a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben. A jelenlegi energiaárak növekedése közepette, amit az orosz–ukrán konfliktus gerjeszt, talán az eddigieknél is fontosabbnak ígérkezik a biztos támogatás. Ugyanakkor felmerül a kérdés: mi várható a műtrágya árának az alakulásától? Nos, a kormány ennek a kidolgozásával is foglalkozik, annál is fontosabb, mert úgy tűnik, az idei árak a tavalyinak a 3-4-szeresére emelkedhetnek. Egy időben Észak-Afrikából olcsó műtrágya érkezett, aminek következtében tapasztalni lehetett némi csökkenést, a kormány álláspontja, hogy a gázolajhoz hasonlóan a műtrágyára is alkalmazni kell bizonyos támogatást, amiben bizakodunk. Ami a zöldségtermesztést illeti, tavaly létezett támogatás a paradicsomtermesztésre, az idén is folytatódik, a paradicsom-, illetve zöldségtermesztésben érdekelt gazdák hektáronként maximum 3000 euró támogatást kaphatnak. E program kibővül a burgonyára, a fokhagymára, illetve a többi zöldségre is. Ugyancsak 2023-ban a támogatás működni fog a csemegeszőlő esetében is. Az állatjóléti támogatások területén a húsmarha, a tejtermelők területén a juh- és kecsketenyésztők kapnak támogatást. A 2023-as gazdasági válság következtében idén a szarvasmarha-támogatás is beindul, a gazdák akik legkevesebb 10 állattal rendelkeznek, egyedenként 73 eurót igényelhetnek. Mivel nálunk egyre kevesebb a 10 szarvasmarhával rendelkezőknek a száma, ildomos lenne, ha az egy-két állattal bíró gazdák szövetkezetekbe tömörülnének. Ezzel létre lehetne hozni azt a bizonyos 10 állatot, ugyanakkor EU-finanszírozásra is sokkal nagyobb eséllyel pályázhatnának. A szarvasmarha-tenyésztők és a szárnyastenyésztők is részesülhetnek válság-támogatásban, ha nagyobb telepeket hoznak létre.

Hasznosítani a 13,8 milliárd eurót

Magyar Lóránd kifejtette: nem kell félni a bürokráciától, hanem az adott lehetőségekkel élni kell! Az Európai Unióban 2021-ben kellett volna beindulnia a közös agrárpolitikának, jelenleg a 2021–2026-os időszakról beszélünk, aminek az elején Covid-járvány, később a szomszédunkban háború tört ki. A jelzett időszakban az ország mezőgazdaságának 13,8 milliárd euró áll a rendelkezésére, amit mezőgazdaságra, vidékfejlesztésre költhetünk. A támogatások két pilléren, a közvetlen kifizetések – amivel az APIA –, az AFIR pedig a fiatal gazdáktól kezdve pályázatokkal, a farmok korszerűsítésével, illetve mindennel foglalkozik. Vannak olyan alapelvek, amelyeket az Európai Bizottság a következő periódusra megfogalmazott: megfizethető, illetve biztonságos, kiváló minőségű élelmiszerekkel akarja ellátni az Európai Unió lakosságát. Ennek megfelelően kapják meg a mezőgazdasági támogatásokat, amelyekkel a mezőgazdászok számára megfelelő életszínvonalat kívánnak biztosítani. Ugyancsak ebben az időszakban kiemelt fontosságot nyer a természetvédelem, ezért egy sor támogatás csak úgy hívható le, ha a jelzett elvárásokat figyelembe veszik.

Az EU a tagországokra bízta, hogy a jelzett időszakban a közös agrárpolitikában betartsák azokat a fő elvárásokat, amelyekkel pályázni lehet. A támogatások növekednek, noha nem olyan mértékben, mint Románia szerette volna, de az előző ciklushoz viszonyítva, mindenképp növekedés tapasztalható. A nálunk lehívható pályázatok az összegükben nem érik el a nyugat-európai színvonalat, de az EU-ban létezik a tendencia, miszerint Közép-Európát is felzárkóztatják, vagyis növekednek a támogatási összegek. Általános célkitűzés a kisüzemi mezőgazdaság, illetve a fiatal mezőgazdászok támogatása. Éppen ezért több olyan pályázati lehetőség van, amelyek jóvoltából a fiatal gazdák támogatáshoz juthatnak.

Magyar Lóránd szerint azonban a mi fiatal gazdálkodóink még egy sor hátrányba ütköznek a közös agrárpolitikában, de azért vagyunk itt, hogy ezen próbáljunk együtt javítani. Szerinte az egyik legnagyobb hátrány, hogy későn és hiányosan jutnak az információkhoz, ami abban is állhat: az APIA irodákba betérő gazdákat arra ösztönzik, hogy a területalapú támogatás formanyomtatványán ne ikszeljék be csak az alapcsomagot, a mintegy 90 eurót, miközben a többi lehetőséget hanyagolják. Ezzel azonban az APIA alkalmazottaknak tesznek a kedvére, miközben a gazdálkodók egy csomó

lehetőségtől elesnek. Tehát mindenkiben tudatosítani kell: a kis mezőgazdászoknak is hasznukra lenne, ha hozzájutnának a hektáronként 50-100 euró többlettámogatáshoz, amit az APIA támogatási rendszere megenged.

Közvetlen támogatások

A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban Magyar Lóránd megkérdezte: az APIA pécskai kirendeltségének vannak-e magyar alkalmazottai? Miután megtudta, hogy nincsenek, hozzáfűzte: maga 10 évig a Kifizetési Ügynökség szatmári irodáját is vezette, és arról mindig gondoskodtak, hogy magyar alkalmazottaik is legyenek, akik főként az idősebb magyar gazdálkodókat el tudják igazítani a pályázatok elkészítése, benyújtása tekintetében. Fontos, hogy olyan magyar emberek is dolgozzanak, akik a magyar gazdákat pontosan tudják tájékoztatni, teljes információk közlésével.

A fenntarthatóságot elősegítő alapképző jövedelem támogatása, amit szinte mindenki megkaphat, a következő 4 évre a teljes keret 4,8 milliárd euró. Ebből jutnia kellene az összes mezőgazdasági vállalkozásnak, vagyis bejegyzett jogi személyiségűnek, illetve magángazdának egyaránt. Szatmár megyében a terület 2/3-ára területalapú támogatást igényelnek, miközben a terület1/3-da levegőben lóg. Erről magának személyes véleménye van, amiről azonban nem kívánt beszélni. 2023-ban a területalapú támogatások hektáronként 96 eurótól indulnak, 2027-re eljutnak 103 euróig. Erre az ország minden aktív mezőgazdásza pályázhat, aki 1 hektárnál nagyobb mezőgazdasági földterületet művel meg, üvegházak és fóliasátrak alatt termesztett zöldségek estében legkevesebb 0,3 hektárnyi területtel kell rendelkezniük. Legelők esetében négyzetméterenként 0,3 állatot kell a legelőn tartaniuk. A legelőkre legjellemzőbb a szarvasmarha-  illetve a juhtenyésztés. 2017-ben hoztak egy olyan rendeletet, miszerint az állattenyésztő egyesületeknek nem kell közvetlenül állatokkal rendelkezniük, hanem a faluban lévő állatokról készült táblázat alapján legeltetnek. Ez esetben történhetnek bizonyos visszaélések is, de azoknak a részleteibe ne menjünk bele. Éppen ezért maga megpróbált a törvényhozásban egy olyan módosító javaslatot keresztül vinni, hogy legelőre csak akkor kaphassanak támogatást, ha valóban állat legel rajta, nem kaszálás esetében is, de a javaslatot elvetették. Bizonyos vidékeken ugyanis az a szokás, hogy a legelőket lekaszálják és igénylik utánuk a támogatásokat. Vagyis a 96,47 eurót hektáronként mindenki igényelheti, és eddig is megkapta, aki mezőgazdasággal foglalkozott.

Kiegészítő jövedelem-támogatások

Erre azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik részesülnek a fenntarthatóság elősegítő alapszintű jövedelemtámogatásban, és ha a mezőgazdasági üzemük 1–50 hektár közötti méretű, hektáronként még kaphatnak 54,16 eurót. Az említett támogatásokkal együtt hektáronként már eljutunk közel 150 euróig. A mezőgazdasági termelőknek is létezik kiegészítő támogatás, de érdemes odafigyelni, ki számít fiatal mezőgazdásznak, ugyanis az APIA felfogásában a 41 évet be nem töltött gazda minősül fiatal gazdának. Itt további 46 eurót lehet még pluszban kapni, ami 2027-re el fogja érni az 50 eurót.

A szántóföldön alkalmazható környezetkímélő támogatások

Itt a támogatási összegek hektáronként 56 euróról indulnak és 73 euróig jutnak el. Ezt mindenképp érdemes figyelembe venni, mert a megművelt területnek a 10%-át kellene bevetni olyan nitrogénmegkötő kultúrákkal, mint lucerna, lóhere stb. Ez esetben azonban csakis tanúsítvánnyal rendelkező vetőmagokat lehet alkalmazni. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: ki lehet-e szántani a jelzett vetéseket? Ezeket október 31-ig kell elvetni, két hónapig meg kell hagyni, legfeljebb jövő év március 31. után beleszántani a földbe. Vagyis az őszi betakarítás után két hónapig mindenképp érdemes a zöldítési programnak a megvalósítása azzal együtt, hogy tanúsított maggal kell bevetni, várni kell a kikelésre. Érdemes vele foglalkozni, mert nem jár nagy kiadással, mégis többletjövedelmet generálhat.

Környezetbarát módszerek alkalmazása

Kedvezményezettek az 1–10 hektár közötti gyep- vagy szántóterülettel rendelkezők, hektáronként 76 euró támogatást igényelhetnek, ami a kisgazdaságok számára lehet előnyös. Gyümölcstermesztők, szőlő-, illetve komlótermesztők hektáronként maximum 100 euró támogatást igényelhetnek abban az esetben, ha a termesztett gyümölcs- vagy szőlősorok között mezőgazdasági kultúrákat is termesztenek.

Állatjóléti támogatások

Fiatal hízómarha jólétét célzó intézkedés, a magasabb szabványokon túlmutató egyedi követelmény, hogy az istállókban kijelölt hasznos helynek legkevesebb 15%-kal kell növekednie, illetve a minimális állatmennyiségnek az 50%-os növelése, a gyarapodásnak 2 kg/napról 3 kg/napra emelése. Itt azonban ügyeskedésre van szükség, hogy teljesíthetők legyenek a követelmények, hiszen a szarvasmarhát legkevesebb 6 hónapig kell nevelni, és a vágóhídra történő szállításkor az állatnak legkevesebb 450 kilósnak kell lennie. Megéri foglalkozni vele, mert a támogatás egyedenként 100 euró értékű.

Jövedelemhez kötött támogatás

Ez esetben azonban a vetőmagokat hivatalosan, számla ellenében kell megvásárolni, ugyanakkor a terményt is hivatalosan, számla ellenében kell értékesíteni. Cégek esetében egyszerű, magánszemélyek azonban a Termelői bizonylat (Certificat de producător), illetve Értékesítési bizonylat (Carnet de comercializare) segítségével tehetik meg. Mivel hivatalosan egyre kevesebb felvásárló kíván vásárolni, azt kistermelőként hivatalosan tenni nem könnyű.

(folytatjuk)