Piacorientált gondolkodásmód, román–magyar innovációs törekvések

Május 4-én a Jelen Ház nagytermében volt dr. Csetepi Ádám közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa, Magyarország Kormánya Miniszterelnökségi Hivatala helyettes államtitkárának az előadása. A találkozón Horváth Levente, az RMKT (Romániai Magyar Közgazdász Társaság) Arad területi szervezete nevében üdvözölte a szép számú jelenlévőt, illetve az előadót, dr. Csepeti Ádámot. Ami az előadó személyét illeti, Horváth Levente elmondta, hogy  a Kolozsvári Corvinus Egyetemen a humán erőforrások hasznosítása terén, a fiatalság foglalkoztatásával kapcsolatos témakörben együtt tartottak előadást, amit az innovációs törekvésekhez lehet kapcsolni. Az előadó az RMKT országos alelnöke, aki élethű összehasonlításokkal szolgálhat a román–magyar innovációs törekvések terén is – fejtette ki üdvözlő szavait követően Horváth Levente.

A találkozón közgazdászok, vállalkozók mellett pedagógusok is részt vettek.

A tudás-intenzív gazdaságok szerepe

Dr. Csepeti Ádám fontosnak tartotta, hogy néhány szóban bemutatkozzon: amolyan „tápos pesti srácnak” tartja magát. 2012-ben került közelebbi kapcsolatba Erdéllyel, hiszen a Corvinus Egyetemnek a Sapiencia Egyetemmel, létezett egy közös mesterképző tanfolyama, mesterképzése, ahová meghívták előadótanárnak. Olyankor a Korona vonattal 14 órát utaztak, hogy másnap Csíkszeredában megtarthassák az óráikat.

Deák József professzor, aki Kolozsváron is tanított, 2016-ban ment nyugdíjba, ezért a fiatal kollégák őt kérték meg, hogy vegye át Kolozsváron a helyét. 2016–2021 között romániai munkavállalóként is működött. Közben otthon is tanított, a Corvinus Egyetemen, volt egy piackutatással és marketinggel foglalkozó kis vállalkozása, piackutatási, pályázatírási és egyéb munkákat vállalt, közösen az egyetemi kollégákkal. Közben Romániában, főként a Székelyföldön, Erdélyben, de a Partiumban is sok üzletemberrel megismerkedett. Eljárt megbeszélésekre, konferenciákra, így az RMKT üléseire is. Azok egyikén felkérték, hogy legyen az anyaországi elnökségnek a tagja, amely tisztséget nagyon szívesen vállalta, és az a megtiszteltetés érte, hogy 2020 őszétől a Romániai Magyar Közgazdasági Társaságnak az alelnöke lehet. Nagyon örvend, amiért az aradi területi szervezet nagyon szépen fejlődik, egyre szaporodnak a tagjai. 2022 nyarán kapott egy felkérést, hogy lépjen be a kormányzatba, azóta a miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkári tisztségét tölti be Gulyás Gergely minisztériumában.

Ezúttal Aradon a tudás-intenzív gazdaságoknak a szerepéről kívánt beszélni, arról, hogy azoknak a fejlesztése mennyire fontos lenne itt Kelet-Közép-Európában. Miért is olyan fontos a kutatási is fejlesztési innováció. „Amikor tervezzük a gazdaságpolitikát, eszünkbe jutnak a régi nagyok, többek között Kondratyev is, aki szerint mindig vannak 40-50 évi fejlődési ciklusok, amelyek után 5-6 évi beszakadások következnek. Utána újra 40-50 évi gazdaságfejlődés, majd 4-5 évi beszakadás következik. Kondratyev a 20. század elején a cári udvar fő közgazdásza volt, és tapasztalta, hogy a nagy technológiákkal párhuzamosan alakulnak ki a jelzett gazdasági ciklusok. Amikor megjelent a gőzgép és a ráépülő különböző eszközök, az elektromosság, a vas és az acél, a petrolkémia fejlődött, 40-50 évnyi fellendülésre számított a gazdaságban. Ha a nagy világválságra rászámolunk 60-70 évet, az 1970-es években volt egy nagy olaszországi válság. Ha arra is rászámolunk 40-50 évet, volt egy 2008–2009-es amerikai ingatlanhiteli és jelzáloghitelezési, majd valódi világgazdasági válság. Tehát Kondratyevnek legkevesebb két Nobel-díjat kellett volna kapnia, csakhogy azt 1968-tól adnak közgazdászoknak. Ő azonban bebizonyította, hogy a technikai haladásnak köze van a gazdasági fejlődéshez. Később, az 1950-es években Robert Stolorow dolgozta ki, elődjének a munkájára alapozva a technológiai haladás és gazdasági fejlődés kapcsolatrendszerét, amiért közgazdasági Nobel-díjat kapott. Azzal együtt, hogy őt közel 50 évvel megelőzte ebben Kondratyev. A Bécsi Közgazdasági Iskola világhírnek örvendett, ezért az I. világháború előtt, majd a két világháború között is nagyon sokan tanultak ott, fontos kulturális központként működött. Az Osztrák–Magyar Monarchiának a rossz tulajdonságai mellett nagyon sok hasznos megnyilvánulása is volt, a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés nagy jelentőséggel bírt. A bécsi közgazdászokat tudatosan körbejáratták a jelentősebb egyetemeken, mindenhol dolgoztak, kutattak, majd idős korukban visszakerültek Bécsbe. A Monarchiában a tudás áramlott, ezért kevés túlzással azt is állíthatjuk, hogy még mostanában is az akkori gyakorlatnak a hasznát élvezzük, hiszen az akkori tapasztalatokból élünk. Fontos lenne, hogy újra bevezessék az akkori gyakorlatokat, a kreatív disztrukciót, vagyis a korábban kialakult termelési, illetve fogyasztási szokások megbontását. A kreatív distruktor nem a tudós, vagy a mérnök, hanem a vállalkozó, aki a tevékenységében alkalmazza előbbieknek a kutatási eredményeit. A gazdasági fejlődést az egy országban tevékenykedő vállalkozóknak a száma befolyásolja, illetve, hogy azok között milyen a kockázatvállalási hajlandóság. Milyen közöttük, illetve a fogyasztók közötti együttműködés, milyen a bizalom. Az üzleti kapcsolatokban a bizalomnak óriási szerepe van. Mindezt már az 1930-as években megállapították egyes közgazdászok, mások viszont nem értették, mit jelent a vállalkozói kedv, a hitelfelvételi hajlandóság. Az Amerikai Egyesült Államokba emigrált bécsi közgazdászok kidolgozták a fogyasztóorientált innováció elméletet, amely szerint a fogyasztókban vannak látens, lappangó igények. Különböző problémáik vannak, ezért az ilyen környezetbe belépési lehetősége van egy innovatív vállalkozónak. A gazdasági és terjesztéspolitikai szereplők nagyon sokat inspirálódtak az innovatív közgazdászok munkáiból.”

A kutatásfejlesztés, nem feltétlenül egyenlő az innovációval, az jóval több a kutatásfejlesztésnél. Az innováció túllép a tudományos eredményeken és a találmányokon, a publikációkon, a prototípusokon, a terméktesztelésen, a piactesztelésen. Innovációról akkor beszélhetünk, ha van valódi haszna, eredményesen be van vezetve az értékesítési hálózatba. Azt, hogy a kutatásfejlesztési erőfeszítésekből lesz-e piacképes innováció, az óriási feladat, ennek a megoldásával sok ország küszködik. „Példának okáért, az Amerikai Egyesült Államok fejlődési rátája kétszerese a Nyugat-Európában tapasztaltnak. A fejlett gazdaságok között is nagy különbségek alakulnak ki, mert kutatásfejlesztésre nem egyenlő értékű befektetéseket fordítanak. Izrael toronymagasan kiemelkedik a hadiipar, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területén. Ott vannak a világ legkorszerűbb ökoszisztémái, amelyek rendkívüli eredményeket produkálnak. Ugyanakkor Svédországban is mindig sokat tettek a tudásalapú gazdaság kiépítésére, Svájcban működnek a nagy gyógyszeripari vállalatok. Az Amerikai Egyesült Államok továbbra is az egyetlen ország, amely minden kutatásfejlesztési ágazatban élen akar járni. Ezt az ütemet rajta és Kínán kívül egyetlen ország sem tudja követni. A franciák, a németek és a japánok is szakosodnak, de olyan ország, amely a gazdaság minden ágában az élre tör, az USA kivételével nincs. Magyarország kutatásfejlesztésre 1,6% GDP-vel, rendelkezik, amivel versenyben van Romániával, Kína viszont 2022-ben elérte a 2,5% GDP-t. Kína 20 évvel ezelőtt gazdaságfejlesztő stratégiát váltott, óriási nemzetközi méretű tudományos teljesítmények, nem tudás átvétel, hanem önálló tudásfejlesztés zajlik, aminek a jóvoltából egyre inkább felzárkózik az Egyesült Államokhoz. A Richter Gedeon Ausztriától Olaszországig a legjelentősebb magyar gyógyszeripari vállalat, a kutatásfejlesztési kerete évente 160-170 millió dollár, miközben az Intel vállalatnak 15 milliárd dollár. Az éves árbevétel jelentős részét vissza kell forgatni a kutatásba, az innováció fejlesztésbe.” Előadása során dr. Csepeti a gazdaságfejlesztés területén többször is, adatokkal szolgált Magyarország, illetve Románia helyzetéről.

Dr. Csepeti Ádám az előadása után válaszolt a hallgatóság részéről felmerült kérdésekre. Ezt követően Horváth Levente, az RMKT Arad területi szervezete nevében köszönte meg a sok, hasznos információt, amelyek az Arad megyei vállalkozókat bizonyára nagyban fogják segíteni a további munkájukban. Köszönete végén az előadóval együtt, minden résztvevőt meghívott az RMKT jóvoltából adott estebédre, ahol tovább lehetett folytatni a hasznos, egyben közösségépítő megbeszéléseket.