Privatizálják a hunyadi energetikai konszernt

Kevesebb, mint egy hónappal létrehozása után, a Hunyadi energetikai konszern privatizálását fontolja a bukaresti kormány. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel folytatott tárgyalásokon, ezek javaslatára a kormány elvben beleegyezett az október derekán létrehozott, lényegében csak papíron létező olténiai és hunyadi energetikai konszernek privatizációjába.

A Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligája (LSMVJ) arra kérte a gazdasági minisztériumot, hogy ismertesse a leendő privatizáció feltételeit. 4 Zsil-völgyi bánya és a vulkáni kőszénfeldolgozó üzem ugyanúgy részei a Hunyadi energetikai konszernnek, mint a parosényi és marosnémeti hőerőművek.

Lakatos Zoltán, a LSMVJ elnöke szerint a Zsil-völgyi kőszénbányászatra továbbra is szükség van, annak esetleges privát menedzsmentjét pedig kedvező ötletnek tekinti, mivel ezáltal kikerülhetők a turpisságok. A privatizációt viszont gondosan elő kell készíteni, hogy az energetikai konszern alkalmazottai, beleértve a Zsil-völgyi bányászok nagy részét, nehogy elveszítsék eddig megszerzett jogaikat. Jóllehet a teljesítmény-orientált privát menedzsment aligha lenne hajlandó úgy „elkényeztetni” az alkalmazottakat, ahogy az állami tulajdonos teszi. Az állami szubvenció késése miatt a súlyosan veszteséges bányavállalat saját forrásaiból nyilván képtelen volt folyósítani a nyugdíjas bányászoknak járó áram- és fűtéstámogatást. Ami azt jelenti, hogy a volt bányászok és családjaik ugyanúgy fizetnek az áramért és távfűtésért, mint az ország többi lakosa, míg korábban jóformán ingyen kapták. Emiatt a nyugdíjasok szervezete utcai tüntetésre készül.

A szakszervezeti vezető szerint a kilátásba helyezett privatizációt tisztességesen kell lebonyolítani, a bányavállalat hasznos és értékes javait nem lenne szabad leírni, majd később ócskavasként értékesíteni, ahogy a vajdahunyadi kohászat 2003-as privatizációjánál történt.