Románia egyéves költségvetésébe kerülne

Marosvásárhely helyett Déván tartotta meg közgyűlését ma, a nemzetközi Duna-nap alkalmával a Maros vízgazdálkodási vállalat.

Arad, Hunyad, Fehér, Maros és Hargita megyei vízügyi szakértők, Hunyad megyei polgármesterek, valamint a megyei környezetvédelmi és földművelési igazgatóság szakemberei vitatták meg a Maros mentén elvégzendő fejlesztési, illetve karbantartási teendőket.

Mert teendő bizony sok van. Az utóbbi napok-hetek áradásai – noha a Maros gyűjtőmedencéjében nem voltak olyan jelentősek, mint más folyóknál – ismét előtérbe helyezték a megelőzés fontosságát. A mederszabályozás azonban nem történhet a környezetvédelem vagy a földművelés kárára.

Éppen ezért a mai rendezvény az ökológiára és a fejlesztésre összpontosult.

A Maros Hunyad megyei szakaszán, illetve gyűjtőmedencéjében minden évben szerveznek mederszabályozási és árvízvédelmi munkálatokat, hangsúlyozta Mircea Moloţ, a megyei tanács elnöke, aki – a prefektúrával egyetemben – a rendezvény társszervezője volt, a marosvásárhelyi székhelyű marosi vízgazdálkodási vállalat mellett.

Idén például a Maros vízgyűjtő medencéjének Hunyad megyei szakaszán közel 10 millió új lej értékű fejlesztés zajlik négy helyszínen. Ósebeshelyen (Sibişel), illetve Kosztesd és Szászváros között folytatódik a Maros medrének korábban megkezdett megerősítése, Bosorod és Sztrigyszentgyörgy között pedig a Sztrigy medrének szabályozása. Ezek együtt 1,715 millió új lejbe kerülnek. Új beruházásként Strettye (Stretea) és Dobra között is megerősítik a Maros medrét, ami 7,75 millió új lejes állami beruházással történik.

A Maros medrének megerősítése és szabályozása teljes romániai folyamán – a Hargita megyei forrástól amíg Aradon túl Magyarország területére nem ér – óriási anyagi erőfeszítést feltételez. Körülbelül annyiba kerülne, mint Románia teljes éves költségvetése, hangsúlyozta Teodor Giurgea, a marosi vízgazdálkodási vállalat marosvásárhelyi vezérigazgatója.

Lényegre törő tömör beszédében Dézsi Attila prefektus Hunyad megyei szempontból közelítette meg a folyószabályozást. A megye vízrendszere három fő folyómederhez kapcsolódik: az északi rész a nagyváradi székhelyű Körös vízgazdálkodási rendszerhez, a központi a marosvásárhelyi központú Maroshoz, a déli pedig a craiovai központú Zsilhez. A három vízgazdálkodási rendszer összesen közel 30 millió lejt fordít 2010 és 2012 között Hunyad megyei fejlesztésekre. Dézsi Attila szorgalmazására a Maros fentebb említett 9,5 milliója mellett a Körös vidékén 9 milliót, a Zsil völgyében pedig 11,8 milliós beruházással 4 fejlesztési projektet támogat a Borbély László vezette környezetvédelmi minisztérium.

Burján Gergely, a Maros vízgazdálkodási Hunyad megyei kirendeltségének igazgatója azonban óvatos maradt, hiszen az előző években is átirányítottak állami pénzeket az árvíz sújtott vidékekre. Amilyen most Moldva.