Simay István mellszobrát leplezték le Szalacson

Vasárnap a Bihar megyei Szalacs nagyközségbe utazott Arad Megyei jogú Város Tanácsának képviseletében Szabó Mihály városi tanácsos, aki részt vett az ottani egész napos programon, amelynek aradi vonatkozásai is voltak. A színmagyar település március 15-i ünnepi programja a helybeli katolikus templomban szentmisével, a reformátusban ünnepi istentisztelettel indult.

A református templomban a Székely himnusz megszólaltatásával kezdődött istentiszteleten nt. Szabó Zsolt lelkipásztor lélekemelő igehirdetésbe foglalta az 1848. márciusi ifjak szabadságszeretetét, áldozatvállalását a szabad magyar sajtó első két kiadványát, a 12 pontot és Petőfi Sándor Nemzeti dalát, a „Talpra magyart” idézve. Az istentisztelet végén, a március 15-i hagyományhoz híven, a lelkipásztor megkoszorúzta a templomkertben álló kopjafát, majd a szentmiséről kijövő katolikus hívekkel együtt vonultak a településnek a közelmúltban kialakított központi parkjába.

Köszöntők, ünnepi beszédek

Ott Horváth Béla polgármester köszöntötte a vendégeket és a nagyszámú egybegyűltet, kiemelve a magyarországi testvértelepülés csapatát, melynek tagjai Kósa Lajos polgármesterrel érkeztek; Pásztor Sándort, a Bihar Megyei Tanács elnökét, egyben megköszönte a megyei tanács támogatását, amiből a parkot sikerült megépíteni, a két mellszobrot elkészíteni. Nagyon jó dolog, ha egy megyének magyar elnöke van, ezért köszönet jár mindazoknak is, akik a szavazataikkal elősegítették a magyar elnök megválasztását. Köszöntötte Gyalókai Csabát, a helybeli Gyalókai család egyik leszármazottját, aki Győrből érkezett felolvasni az egyik mellszobor ihletője, Gyalókai Lajos honvédtiszt életútját. Köszöntötte Szabó Mihály aradi tanácsost, aki az Aradon tevékenykedett, alkotott Simay István laudációját ismertette. Köszönetet mondott mindazoknak a szalacsi embereknek és szakembereknek, akik a zord idő ellenére sokat dolgoztak azért, hogy március 15-én a központi parkot a mellszobrokkal együtt felavathassák.

A polgármester ünnepi beszédében visszatekintett a 170 évvel ezelőtt forradalomra, ami szabadságharccá alakult, sok szalacsi résztvevővel. Mivel eddig Szalacson I., illetve II. világháborús szobroknál emlékeztek meg, ideje volt a település két híres szülöttének, továbbá a szabadságharcnak is emléket állítani. Minél több adatot sikerült beszerezni Gyalókai Lajosról és Simay Istvánról, annál büszkébbnek érezte magát, amiért e két személyiség Szalacson született, de azért is, amiért e település minden korban képes volt olyan generációt felnevelni, amely itt vagy a hazában meg tudott maradni, képes volt tenni is a településéért, illetve a magyarságáért. Értendők ez alatt az 1848-49-es szabadságharcban, továbbá az I. és a II. világháborúban harcolt, esetleg hősi halált halt szalacsiak. Néhány évvel ezelőtt 1956-os parkot is avattak azok tiszteletére, akik ellen mertek állni a kommunista rendszernek. A most felavatandó parknak története van, hiszen itt 1941-ben felállították a magyar zászlót. Akkor Szalacsi Rácz István köszöntötte az ünnepség résztvevőit, de 1990-ben is kitűzték a településen a magyar lobogót. „Mi most is csak annyit kérünk, hogy 1848-hoz hasonlóan, nem kívánjuk mások jogait csorbítani, de a nekünk kijáró jogokat meg akarjuk kapni. Szalacs tavaly töltötte be a 950. évét, ezért a következő időszakban is csak annyit kérünk, hogy a jogaink ne csorbuljanak” – hangoztatta a polgármester.

A továbbiakban a Szalacsról 16 évesen honvédnak beállt Simay István, illetve  Bem tábornok vezérkari főnöke, Gyalókai Lajosnak a szabadságharcban tanúsított érdemeit domborította ki.

Tekintve, hogy tavaly Arany János emlékévet ünnepeltek, a szoborpark emléktáblájára is Arany János idézetet vésettek:

„Óh remélj, remélj egy jobb hazát,

És benne az erény diadalát.

Mert különben sorsod és a föld

Isten ellen zúgolódni költ.”

A polgármester után Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a polgármesterrel közösen leleplezték a két, bronzból készült, aprólékosan kidolgozott mellszobrot.

A továbbiakban Kósa Lajos, Rákóczifalva polgármestere mondott ünnepi beszédet, kiemelve a márciusi ifjak példamutató bátorságát, szabadságvágyát.

Ezt követően nt. Szabó Zsolt református lelkipásztor mondott áldást a mellszobrokra és a közönségre, majd ft. Schack László plébános ecsetelte a két személyiségnek a szabadságharcban tanúsított bátorságát és megszentelte a két mellszobrot.

A csípős hideg miatt Szalacs két kiemelkedő személyiségének, Simay Istvánnak és Gyalókai Lajosnak a laudátióját a kultúrotthonban kezdődött előadás programjába helyezték át. A Szózat akkordjai közepette az emlékműveket megkoszorúzta a helybeli polgármester, Horváth Béla és Vida Attila alpolgármester; a Bihar megyei RMDSZ nevében Pásztor Sándor tanácselnök; a testvértelepülés polgármestere, Kósa Lajos; a helybeli általános iskola és az  egyházak képviselői; Arad Város Tanácsa nevében Szabó Mihály tanácsos, Gyalókai Csaba és a szalacsi ifjúsági szervezetek.

Az ünnepélyes rendezvény nemzeti imánkkal zárult.

Ünnepi műsor a kultúrotthonban

Az ünnepi program a kultúrotthonban folytatódott, ahol a színpadról előbb Gyalókai Csaba bécsi levéltárakból gyűjtött adatok alapján tartott kissé hosszúra nyúlt előadást Gyalókai Lajos honvédtiszt életéről. Ezt követően Szabó Mihály aradi tanácsos az Ujj János helytörténész által Simay Istvánról, az árva gyermekből lett tanítóról, iskolaigazgatóról, illetve Arad első közfürdőjének a megépítőjéről olvasott fel tartalmas előadást.

Az ünnepi programban a helybeli asszonykórus népdalokkal, a férfikórus katonadalokkal, a helybeli néptánccsoport fiataljai pallérozott táncokkal szórakoztatták a közönséget.

A szalacsi emlékmű-park avatóünnepsége a házigazdák nevében Horváth Béla polgármester által adott közös estebéddel zárult.