Sok probléma, kevés érdeklődő

Csütörtökön délután fél 5-kor került sor az Arad Megyei Tanács székhelyén a megye turizmusfejlesztési stratégiájával kapcsolatos közmeghallgatásra. A megye vezetői hetekkel ezelőtt jelentették be, hogy elkezdték kidolgozni a dokumentumot, ennek érdekében sorozatos konzultálásokat fognak szervezni. Merthogy szeretnék, ha minél többen hozzászólnának és építő jellegű ötletekkel járulnának hozzá az igen fontos anyag összeállításához. Az eddigi konzultálásokra utazási irodákat, civilszervezeteket, alapítványokat hívtak meg, továbbá az üzleti szféra képviselőit, politikusokat stb. Most az egyszerű polgáron volt a sor, hogy elmondja, hogyan is látja Arad megye és Arad municípium turizmusát, milyennek véli imázsát és hogyan lehetne a megyét, a várost vonzóbbá tenni a turisták, látogatók számára.

A turizmus helyzete Aradon, Arad megyében nem éppen fényes, ezzel nem mondunk újat. Minden bizonnyal sok tősgyökeres, a város és a megye értékeivel, (valós) történelmével azonosuló aradi egyetért az állítással. Elég csak egy sétát tenni Arad város történelmi övezetében. Az omladozó műemlékeket, az elhanyagolt történelmi épületeket, a rendetlen köztereket és pusztuló parkokat látván az ember szívszorongva gondolhat arra, hogy talán nem ezt kellene mutatni a hozzánk ellátogató külföldi turistáknak. A város szellemiségét, identitását átérző embernek fáj, amikor azt látja, hogy elődjeinek munkája szép lassan a porba vész.  

Újraindíthatják a Zöld Nyilat!

A csütörtöki találkozó – melyen a megye még nem véglegesített védjegyéről is szó esett – nem sok aradit érdekelt. Néhány ifjú politikuson és pár civilszervezet, alapítvány képviselőjén kívül alig néhányan ültek csak a megyei tanács dísztermében. Többen voltak maguk a szervezők, mint az egyszerű polgárok. De ezt is megszokhattuk már az ilyen vitafórumokon. A magyar szervezetek sem képviseltették magukat…

A beszélgetéseket Andó András moderálta, a megyei tanács kommunikációs és stratégiákkal foglalkozó irodájának ügyvezető igazgatója, mellette foglalt helyet többek között Doru Sinaci, a megyei kulturális központ vezetője. Andó lapunknak elmondta, a készülőfélben lévő stratégiához szerettek volna minél több hozzászólót meghallgatni. A találkozó célja ez volt. Úgy érzi, az eddigi stratégiáknál éppen azokat nem kérdezték meg, akiket kellett volna és olyan személyek véleménye érvényesült, akiknek fogalmuk sincs a város, a megye értékeiről, történelméről.   

Elsőként Cserni Alex nyugalmazott aradi gyűjtő, idegenvezető szólalt fel, rámutatva olyan kulcspontokra, melyek fejlesztésével sokat lendíthetnének a megye turizmusán. Elsőként a Zöld Nyíl történelmi villamosra utalt, melyet szerinte üzembe kellene helyezni, rendszeres hétvégi járatok beindítása céljából. Erre a felvetésre Andó azzal válaszolt, hogy a megye vezetői már dolgoznak egy ilyen terven, csak jelenleg komoly technikai akadályok hátráltatják az elképzelés megvalósítását. Cserni szerint a turistákat ún. etnikai útvonalak kiépítésével is lehetne csalogatni, melyeken egy-egy nép (magyarok, svábok, zsidók stb.) nevezetességeihez lehetne elkalauzolni a látogatókat. A felszólaló úgy véli: a civil hasznosításáig rendszeressé kellene tenni az aradi vár látogathatóságát a nagyközönség számára. Szóba került továbbá sok olyan nevezetesség is, mely vagy teljesen feledésbe merült az elmúlt évtizedek során, vagy nem érvényesül eléggé elhanyagolt állapota miatt. Ilyen például a csigérszőlősi török kori híd, a borosjenői kastély, számos menyházai műemlék, a kaszojai szabadtéri szobortábor stb.

Arad megye bejáratainál teljességgel hiányoznak a megye látványosságaira, nevezetességeire utaló turisztikai táblák, a köztéri illemhelyek Aradon, a turisztikai leporellók, kalauzok és egyéb kiadványok, szuvenírek stb. 

Ovidiu Daniel Cismaş hegymászó, természetjáró, az aradi Hop şi noi turisztikai szervezet alapítója és vezetője, számos sportesemény kezdeményezője azt sérelmezte, hogy bár gyakran beszélünk Arad védjegyéről, de arról megfeledkeztünk, hogy emberek is lehetnek védjegyek. Nagyon sok olyan ember van, aki rengeteget tett a városért, a megyéért, talán őket kellene előtérbe helyezni. Azt is fájlalta, hogy az utazási irodákból hiányoznak az Aradot népszerűsítő anyagok, az alkalmazottak pedig nem is rendelkeznek kellő információval azok számára, akik nem ismerik a vidéket, vagy akik turistacsoportokkal érdeklődnek a látnivalók iránt. Cismaş hiányolja a természetjárás népszerűsítésére, a környezeti nevelésre irányuló órákat az iskolákból, továbbá szerinte nincsenek megfelelően kialakított, őrzött kempingjeink stb. Mint mondotta, többször is felajánlotta, hogy előadásokat tart a gyermekeknek, de a pedagógusok nem mutattak érdeklődést a téma iránt.    

Theimer Zoltán tősgyökeres aradi (megrögzött városvédő), a Jöjjön velünk turisztikai egyesület tagja a találkozón a Nyugati Jelennek a következőt nyilatkozta: „Arad városával kapcsolatban a legfontosabb tennivaló – amivel jól elmaradtunk – a központi, mindenekelőtt a főutca emeletes házainak és palotáinak a tatarozása, ugyanis a turisták, különösen a külföldiek rendszerint a belvárost nézik meg és az első benyomás sokat számít. Egy eddig szinte ki nem használt lehetőség továbbá az agroturizmus. Így a viszonylagosan elmaradt falusi életformából előnyt is lehet kovácsolni, az egyszerűbb gazdaságoknak ez egy kiváló kiegészítő kereseti forrás is lehetne. Jó pár fiatal gazda helyben maradna és nem keresne munkát külföldön. A célpont a brit, holland vagy skandináv turista lehetne, ugyanis ott szinte eltűntek a hagyományos faluközösségek. Nekem van ebben egy kis tapasztalatom, ugyanis angol, izraeli és német turistákkal már eltöltöttem pár napot itthoni falusi családoknál és el voltak ragadtatva az élményektől.”

Tóth Piroska, a tornyai hagyományőrző Pro Pir Kult Egyesület elnöke is jelen volt az eseményen. Mint mondotta, nagyon érdekli, hogyan vonzhat minél több turistát a határszéli településbe. Nagyon szeretné, ha kerékpáron is megközelíthető lenne a létesítményük, ennek érdekében a kerékpárutak kiépítésére, fejlesztésére helyezné a hangsúlyt. „Arad megyébe nagyon sok helyre el lehetne jutni biciklivel, ezúttal nemcsak a kitűzött célponthoz érne el az ember, hanem a természet szépségeit is megtapasztalhatja.”

A találkozón még sok más téma is felmerült, a zabrányi svábok hagyományainak az újraélesztésétől a megye termálstrandjainak a felvirágoztatásáig, továbbá a kerékpáros útvonalak kiépítéséig stb.

Andó András kommunikációs igazgatótól azt is megtudtuk, hogy a megye vezetői tárgyalásokat folytatnak többek között egy új megyei szoborpark létrehozásáról, továbbá a zsidó temető felújításáról, ugyanakkor egy olyan tematikus turisztikai útvonal létrehozásáról, mely a magyarság történelmi értékeit népszerűsítené. De minderről majd egy következő cikkben.